Ugyan a KSH hétfői beszámolója szerint a járványhelyzet okozta válság közepette is nőttek a bruttó átlagbérek az előző év hasonló időszakához képest, ez az adat a bérből élők többségének aligha kecsegtet sok jóval.
A friss adatok szerint szeptemberben a bruttó átlagkereset 392 ezer 300 forint volt, 8,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Január-szeptemberben a bruttó átlagkereset 395 ezer forintot, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262 ezer 700 forintot ért el, mindkettő 9,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Több tényező is árnyalja azonban az elsőre biztatónak tűnő adatot – még azon túlmenően is, hogy az elmúlt évek kétszámjegyű jelentős bérnövekedési ütemét az egyre gyengébb forint egyébként is folyamatosan erodálja.
Ami például egyáltalán nem tükröződik a KSH átlagkereseti statisztikáiban, az az, hogy a banki lakossági ügyfelek 43 százalékának csökkent a jövedelme idén március és június vége között – hívja fel a figyelmet keddi cikkében a Népszava. Minden nyolcadik ügyfél – vagyis mintegy 360 ezer ember – 30 százalékot is meghaladó veszteséget könyvelhetett el. Utóbbiak kétharmada, mintegy 240 ezer adós – élve a moratórium lehetőségével – jelenleg nem törleszti hitelét. Mindezt a bankszámlákra érkező havi munkabér jóváírások alapján a Magyar Nemzeti Bank összegezte a hétfőn megjelent pénzügyi stabilitási jelentésében.
A valós bérhelyzetet tekintve még nagyobb problémát jelent a jövőre nézve, hogy a jelenleg is zajló, szokásos év végi tárgyalásokról érkező információk szerint a munkaadói oldal a gazdasági problémákra hivatkozva nem lát reális esélyt a minimálbér jövő évi emelésére, miközben a munkavállalók ugyanilyen hivatkozással szeretnének jelentős, kétszámjegyű emelést, hogy javuljon a dolgozók jövedelmi helyzete.
Az mfor.hu keddi cikkében nemzetközi összahsonlításban vizsgálta a magyar minimálbér helyzetét, amely ugyancsak lehangoló: a román bruttó minimálbér idén szeptmebrben kevéssel ugyan, de már megelőzte a magyart, így európai összehasonlításban a magyar minimálbér a harmadik legkisebb, aminél előnytelenebb helyen még nem szerepelt hazánk. Nálunk csak a lettek és a bolgárok kapnak kevesebb minimálbért euróban számolva.
A minimálbér-tárgyalások jelenlegi kinézete alapján pedig nem a felzárkózásunk üteme lesz kérdéses, hanem az, hogy sikerül-e legalább szinten tartani a leszakadás jelenlegi mértékét. Ugyanis sem a V4-es országokat, sem Romániát nem nagyon befolyásolta a koronavírus-járvány és annak gazdasági hatásai.
- Szlovákiában 580 euróról 623-ra nő jövőre a kötelezően adandó legkisebb fizetés – vagyis 7,4 százalékos emelésről döntöttek,
- Lengyelországban 7,7 százalékos emelés lesz
- Csehországban a jelen körülmények között a várható infláció mértékével, vagyis 2,2 százalékkal emelik a minimálbért.
Amennyiben Magyarországon nem emelik a minimálbért, a további leszakadás veszélye fenyegeti a hazai legkisebb fizetést. Jelenlegi euró-árfolyamok szerint
- a magyar minimálbér 447 euró lesz,
- a román 467,6,
- a szlovák 623,
- a lengyel pedig 625 euró.
A minimálbér már csak azért is többet árul el a magyar fizetésekről, mint az átlagbér, mivel utóbbit kisebbség kiemelkedő fizetései könnyen fel tudják húzni.
Emellett a versenyszféra bértárgyalásait is a minimálbér-emelések mértéke befolyásolja, és a nemzetközi összehasonlítások is ezt a bérszintet veszik számba mint rendeletben rögzített kötelezően adandó legkisebb bér.
