Kedden utalja át az Európai Bizottság azt a 200 millió eurós (72,5 milliárd forintos) első részletet, amely Magyarországnak jár az uniós munkahelyvédelmi hitelkeretből, amely a koronaválság hatásait hivatott enyhíteni. A Bruxinfo cikke szerint az összesen 100 milliárd eurós védőhálót (SURE) az Európai Bizottság kötvénykibocsátással fedezi, hazánknak több részletben összesen 500 millió eurót fog átutalni.
A SURE célja, hogy olyan részmunkaidős vagy rövid távú (Kurzarbeit) programokat finanszírozzon, amelyek segítségével a cégeknek nem kell tömegesen elbocsátaniuk alkalmazottaikat a koronaválság miatt.
A kedvezményes kölcsönt Magyarországnak 15 éven belül kell visszafizetnie, az összeg felét egészségüggyel kapcsolatos intézkedésekre kell fordítania, a fennmaradó összeg legnagyobb hányadát (113,7 millió eurót) pedig a február-március óta bevezetett gazdasági, munkahelyvédelmi válságintézkedések fedezetére kell fordítani. (Hogy pontosan milyen intézkedésekről van szó, az a cikkvégi keres írásunkban tekinthető meg.)
Hogy az összeg nagyságrendjét is lássuk: a Bruxinfó szerint a magyar kormány 640 millió eurót fordít különböző, munkahelyekkel összefüggésben álló intézkedésekre, ennek tehát nagyjából ötödét az uniós hitelrésznek (a fent említett 113,7 millió eurónak) a segítségével lehet fedezni.
Ám fontos hangsúlyozni, hogy a magyar kormány filozófiájának megfelelően a nehéz helyzetbe került, részmunkaidőre küldött munkavállalóknak közvetlenül viszonylag kevés pénzt ad a kormány, inkább nagyvállalati támogatások és adókedvezmények képezik a gazdasági intézkedéseinek gerincét.
A tavaszi hullám idején, három hónapos időintervallumra bevezetett munkahelyvédelmi bértámogatásra (a német Kurzarbeit magyarosított verziójára), illetve kutatás-fejlesztési szektor bértámogatására a kormány nagyjából 50 milliárd forintot költött, de ha ebből levonjuk a kutatás-fejlesztési bértámogatást, akkor csak 35 milliárdot. Vagyis a most átutalandó első hitelrészlet felét.
Mindez azért is érdekes, mert a kormánykommunikáció a járvány hazai megjelenése óta sulykolja, hogy az Európai Unió nem segíti a magyar védekezést és gazdasági válságkezelést – ennek mond ellent például ez az 500 millió euró.
Másrészt a SURE keretében folyósított kedvezményes hitelek az épp zajló jogállamisági vitát is új megvilágításba helyezheti. Mert bár ennek a hitelkeretnek nincs köze a tervezett uniós jogállamisági feltételrendszerhez, azt a kormány igyekszik hangsúlyozni, hogy nincs szüksége az EU pénzére, lévén, hogy saját erőből is tud felvenni hiteleket a nemzetközi piacokról.
Nemrégiben Orbán Viktor azt is bejelentette, hogy már fel is vettünk egy 30 évre szóló 900 milliárd forintos hitelt a nemzetközi pénzpiacokról, kötvénykibocsátás révén.
A magyar önállóság bizonygatása azonban komoly anyagi terheket róhat majd a magyar társadalomra: a SURE is jól mutatja, hogy az EU-s együttműködéseken belül is hozzá tudunk jutni jelentős összegű hitelekhez, ráadásul kevésbé kockázatos módon, mintha azt önállóan tennénk. A jogállamisági feltételek bevezetése elleni harcával viszont Orbán inkább a magyar társadalommal fizetteti meg a kockázatosabb, drágább hitelek árát, csakhogy saját mozgásterét megőrizze.
Az is fontos kérdés, hogy ezeket a gazdasági válságkezelő hiteleket – függetlenül attól, hogy az EU-n keresztül, vagy más forrásból érkeznek – hogyan költi el a kormány. Utóbbi ugyanis szeret azzal büszkélkedni, hogy több mint 230 ezer munkahelyet sikerült megmenteni a különböző intézkedésekkel, ám ezeknek az intézkedések nagy része nem közvetlenül a válság sújtotta dolgozókhoz, hanem a cégekhez került. Ahogy arról korábban mi is írtunk, és a Népszava novemberi elemzése is megerősíti, a kifejezetten dolgozóknak juttatott bértámogatások csak a dolgozók egy nagyon kis részét érintették.
A második hullám idejére bevezetett bértámogatások pedig – ha lehet – még a tavaszinál is szűkmarkúbbak, sőt csak egyes szektorokra terjednek ki.
Összességében tehát jól látszik, hogy a válságos időszak ellenére a kormány nincs pénzszűkében, ám a lehívott hitelek elosztásának módja egyáltalán nem lényegtelen. És a magyar kormány az elosztásban inkább a cégeknek kedvez, a költségeket pedig apránként az állampolgárokkal fizettetné ki.
A Bruxinfo szerint ezekre a tevékenységekre fordítható a SURE Magyarországnak ítélt része:
1. Turisztikai célpontok kapacitásainak javításához nyújtott ideiglenes támogatás a meglévő munkaerő megtartása érdekében.
2. Ideiglenes támogatás élelmiszerfeldolgozó vállalkozásoknak, különösen önfoglalkoztatók és egyszemélyes cégek számára.
3. Ideiglenes támogatás a méhészeti szektorban.
4. Ideiglenes támogatás haltenyésztő vállalkozásoknak.
5. Azoknak a gyermektámogatási kedvezményeknek a kiterjesztése 2020. június 30-ig, amelyek a veszélyhelyzet alatt lejártak.
6. A munkavállalók tb-befizetésének felfüggesztése bizonyos szektorokban 2020 márciusa és decembere között, a költségeknek arra a részére, amelyek a munkaidő csökkentése vagy felfüggesztése miatt keletkeztek a cégeknek.
7. A képzési díjak befizetése alól a munkaadóknak 2020 márciusa és december között nyújtott mentességek.
8. A munkaadók által fizetett rehabilitációs hozzájárulási adó csökkentése bizonyos szektorokban 2020 márciusa és júniusa között.
9. Adómentesség nyújtása a KATA-rendszerben adózó kisadófizetőknek 26 tevékenység esetében.
10. A KIVA adóalapjából a személyi költségek kizárása bizonyos szektorokban 2020 március és június között.
11. Egyszeri átalány fizetés az egészségügyben dolgozóknak a járvány idején végzett többletmunka elismeréseként.
12. A járvány megfékezésére bevezetett különleges intézkedésekhez kötődő költségek az állami tulajdonú vállalatoknál.
13. A járvány megfékezésére bevezetett különleges intézkedésekhez kapcsolódó költségek és az állami tisztviselők egészségének megóvására meghozott intézkedések költségei.
14. A kórházakban az infrastruktúra és az ápolószemélyezt, valamint a betegek védelmében eszközölt beruházások költségei.
15. A kórházakban és más egészségügyi intézményekben a személyi védelmet szolgáló eszközök és berendezések közvetlen költségei.
