Több mint 70%-kal nőtt az elmúlt 10 évben az EU-n belül a hajléktalan emberek aránya, így jelenleg Európa-szerte mintegy 700 ezer embernek nincs tető a feje fölött. A hajléktalan emberek életét további kockázatnak teszi ki a koronavírus-járvány is, hiszen egészségügyi állapotuk sokszor nagyon leromlott, egészségügyi ellátáshoz pedig nincs hozzáférésük. Az unió aggodalommal figyeli az utóbbi idők felméréseit, melyek szerint a gazdasági visszaesés, a munkahelyek megszűnése és a keresetek kiesése a lakhatási költségek és a hajléktalansági ráta további emelkedéséhez vezethet az Unióban.

Az Európai Parlament azt tűzte ki célul, hogy 2030-ig felszámolja a hajléktalanságot és a lakhatásból való kirekesztettséget az Unióban, ezért keddi ülésnapján 647 szavazattal, 13 ellenszavazat és 32 tartózkodás mellett elfogadott egy állásfoglalást, amely egy sor ajánlást fogalmaz meg a tagállamok számára (ez annak ellenére lehetséges, hogy a lakhatáspolitika ugyan nem tartozik az uniós hatáskörök közé, viszont az EU különböző rendeletek és intézkedések révén ajánlásokkal és útmutatásokkal közvetett módon hatással lehet a lakhatási feltételekre).

Az EP állásfoglalása többek közt arra tesz ajánlást a tagállamoknak, hogy

•  szüntessék meg a hajléktalanság büntethetőségét;
• hajtsanak végre hosszú távra szóló, a közösségen alapuló, a mindenekelőtt lakhatás-elvén alapuló, integrált nemzeti hajléktalanstratégiát;
• vállaljanak felelősséget a hajléktalanság megoldásáért, foglalkozzanak a megelőzéssel és a korai beavatkozással;
• biztosítsanak egyenlő hozzáférést az olyan közszolgáltatásokhoz, mint az egészségügyi ellátás, az oktatás és a szociális szolgáltatások;
• biztosítsanak a hajléktalanok speciális igényeit figyelembe vevő, testre szabott támogatást, képzést és programokat a munkaerőpiacra való visszatéréshez;
• javítsák az adatgyűjtés hatékonyságát a hajléktalanság valós mértékének felméréséhez;
• támogassák azokat a civil szervezeteket és helyi szerveket, amelyek biztonságos helyet nyújtanak a hajléktalanoknak és segítenek a kilakoltatások megelőzésében, különösen a koronavírus-járvány idején
• és biztosítsák valamennyi érdekelt fél részvételét a hajléktalansággal kapcsolatos stratégia kialakításában.

Mint arra Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő mai online sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet, a Fidesz EP-képviselői azon kevesek között voltak, akik tartózkodtak, és még a Néppártban is egyedüliként döntöttek így.

Bár Ujhelyi arra kérte a Fidesz EP-képviselőit, magyarázzák meg, hogy miért nem támogatták az állásfoglalást, a választ magunk is könnyen kitalálhatjuk. Elég csak a hajléktalanságot kriminalizáló 2018-as Alaptörvény-módosítás elfogadására, a végletekig kizsigerelt szociális ellátórendszerre vagy a minden évben tömegével engedélyezett elhelyezés nélküli kilakoltatások embertelen gyakorlatára gondolni, és persze azt se felejtsük el, hogy nem érhetőek el pontos, központilag gyűjtött adatok sem a hajléktalanságban élők vagy épp az utcán,  fagyhalálban elhunytak számáról sem.

A képviselő hozzátette: korábban levélben fordult az Európai Bizottsághoz a hajléktalanság magyarországi kriminalizációjával kapcsolatban, és azt a választ kapta: „döbbenten figyelik a fejleményeket, a szolidaritás teljes hiányát”, illetve javasolják, hogy a magyar kormány nézze meg az európai uniós alapokat, amelyeket fölhasználhatna a hajléktalan embereket segítő szociális intézkedésekre.

Ujhelyi István teljes sajtótájékoztatója a témában itt tekinthető meg: