Újabb 61 milliárdos fejlesztési támogatásról egyezett meg a kormány ma délelőtt. Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter Facebookon közzétett videójában röviden arról számolt be, újabb, 61 milliárdos támogatási keretet hirdettek meg hazai vállalatok számára, amely fejlesztési pénzekhez csak azzal a feltétellel férhetnek hozzá, ha vállalják, hogy senkit nem bocsátanak el a járvány-válság  következtében.

A miniszter hangsúlyozta, a támogatási keret megnyitásának időszerűségét jól mutatja, hogy az első pár óra alatt már 363 cég jelentkezett a segítségért, és hozzátette, közülük „285 cég magyar tulajdonosi háttérrel rendelkezik, a többiek olyan külföldi vállalatok akik „magyarokat foglalkoztatnak.”

Azt is kiemelte, a fejlesztési támogatásra eddig jelentkező cégek összesen 199 milliárd forintnyi beruházáshoz kérik ezt a támogatást, amellyel a miniszter és a kormány számításai szerint összesen „49 ezer munkahelyet”.

Ezek után Szijjártó megköszönte a támogatásra eddig jelentkező cégeknek, hogy „magyar munkahelyeket védelemeznek meg.”

A most megítélt támogatási keret 61 milliárdos, monstre összege jól mutatja, mennyivel súlyosabb gazdasági következményekkel néz szembe Magyarország a járvány és a korlátozások második hulláma következtében, mint történt az az első hullám idején. Hiába hangsúlyozza azonban most Szijjártó, hogy az új keretből főleg magyar vállalatok reszesülhetnek, az eddigi tendencia alapján a támogatás jócskán elmarad a nagyobb cégek által kapott összegektől.

Mint arról mi is írtunk, 2020 első félévében összesen 43 milliárd forint támogatási keretet szabadítottak fel Magyarországon jelen lévő, multinacionális nagyvállalatok számára, a 24.hu júliusi támogatási keret-összesítése szerint a magyar gazdaságban aktív cégek 0.01 százaléka kapta összesen ezt az összeget, olyan szereplők voltak a támogatási keret nyertesei, mint a német ThyssenKrupp, a dél-koreai Hanin és a kínai Wescast magyarországi leányvállalatai, az összesen 12 multicég döntő része az autóiparban aktív.

Most, a második hullám idején azonban felmerült, hogy a kisebb, és magyar tőkés-háttérrel rendelkező cégek helyzete immár valóban tarthatatlanná vált, ezután határozta el a kormány a veszélyhelyzet idején, hogy a munkahely-megtartási kötelezettséget vállaló cégeknek a beruházásaik egyharmadát a kormány megtéríti.

Az az elem, ami ebből a támogatási struktúrából továbbra is főként hiányzik, az a dolgozók anyagi terheinek közvetlen enyhítésére tett intézkedések összessége. Egy nemrég megrendezett háttérbeszélgetésen az osztrák ÖGB és a magya MASzSz szakszervezeti szövetségek képviselői is leszögezték, Ausztriában a járvány gazdasági hatásai elleni védekezés sarokköve éppen az a támogatás, amit a dolgozók közvetlenül kapnak az államtól: az ott bevezetett kurzarbeit rendszerben a kieső jövedelmeket egységesen, akár 90 százalékban is kompenzálja a kormányzat. Ezzel szemben egy magyar szakszervezeti aktivistának saját kormányával szemben jóval alacsonyabb az érdekérvényesítő képessége, és a jogszabályi környezetben a mozgástere is.

Ezzel szemben Orbán Viktor és miniszterei rendre azt hangsúlyozzák, a segítséget a magyar kormány a vállalkozóknak adja oda, bízva abban, hogy azok utána igazságosan szétosztják azt a dolgozók között.

Erre azonban kevés bizonyíték kínálkozik: szeptember 29-én derült például ki, hogy a válság elleni védekezés legnagyobb magyarországi nyertese, a ThyssenKrupp az óriási támogatások ellenére 800 dolgozóját küldi el világszerte 2021 végéig (Az elbocsátások a cég magyarországi leányvállalatát, a ThyssenKrupp Components Technology Kft-t nem érintik)^[1]. Ezért főleg az uniós versenyhivatal döntését tették felelőssé, amiért az trösztellenes okokból nem engedélyezte a német gépipari óriás és az indiai Tata Steel európai érdekeltésgeinek egyesülését.

Hasonlóan szorult helyzetbe került egy másik német óriás, a vegyiparban szinte monopolhelyzetet elérő BASF, ők még júliusban jelentették be, a válság miatt 2021 végéig 6000 munkatársat kell elküldeniük.

A ThyssenKrupp amúgy már 2019 októbere óta súlyos tökekivonással és átszervezéssel nézett szembe, miután az egyik legagresszívabb londoni kockázati tőkebefektető, az amerikai Elliot Management (akik 2008-2009-ben az amerikai kormányzat támogatásainek felmarkolása után tettek lakatot a detroiti General Motors számos üzemére), komoly problémákat okozott gazdálkodásában egy megszerzett pár százalékos részvénypaketten keresztül. Az akkori vezetés akkor a gondok csökkentése érdekében a felvonógyári iparág tőzsdére viteléről és esetleges eladásáról is beszélt, így a koronaválság alatt a magyarországi leányvállalat magyar kormány általi feltőkésítése nagyon jól jött a ThyssenKrupp vezetésének.

Hasonló, munkahely-megtartó beruházási támogatást amúgy Románia is oszt a területén működő vállalatoknak, ugyanakkor ők a magyaroknál nagylelkűbbek: egyharmad helyett háromnegyedét vállalják a beruházásoknak.