Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökök Budapesten találkoztak csütörtökön, hogy megvitassák az Unió költségvetésének a jogállami feltétele miatti vétója körüli tennivalóikat, és közösen álljanak a nyilvánosság elé a kérdésben. A sajtótájékoztató az alább nézhető vissza:
A találkozó utáni közös sajtótájékoztató tanulsága, hogy a kormányfők elkötelezettek az Európai Unió további zsarolása mellett, valamint az Uniót továbbra is alapvetően gazdasági társulásnak tekintik.
Orbán elmondta, a lengyelekkel találkozni jóban is és rosszban is nagyszerű dolog, most épp a kettő között vagyunk, beszéltek a két ország függetlenségéről és szuverenitásáról, valamint hogy hogyan tudják ezt megőrizni, miközben hozzáadják erejüket az EU közös erejéhez.
Azonban van az EU parlamentje, bizottsága és a tanács többségével fennálló vitájuk. Elmondta, hogy a júliusi uniós csúcson, az EU történetének „egyik leghosszabb és legélesebb” vitáját ugyan nem sikerült lezárni, adtak maguknak és a német elnökségnek esélyt a feszültségek feloldására védekezés, költségvetés és a jogállami kérdések terén.
Ennek az összhangnak a megteremtése azonban véleménye szerint nem sikerült, miután továbbra is napirenden van a költségvetés jogállamisághoz kötése.
Ezzel szemben a magyar és lengyel kormányzati álláspont szerint a válságkezelés és a jogállamisági helyzet kezelése egyszerre nem fogadható el, ezt tükrözi a lengyel miniszterelnökkel kiadott közös nyilatkozatuk is.
Magyarország a vita során a lojális együttműködés, a kiszámíthatóság és a transzparencia elveit követve járt el, mindvégig kompromisszumkészséget mutatott. Annak ellenére, hogy a gazdasági válság közös hitelfelvétellel történő kezelését sosem tartotta megfelelőnek. A 2020 júliusában született kompromisszumot csak azért fogadtuk el, mert elkötelezettek vagyunk az európai szolidaritás mellett és támogatjuk, hogy a pénzügyi segítségre szoruló államok a lehető leggyorsabban forrásokhoz jussanak.
Magyarország elkötelezett híve a jogállamiságnak. A mai kormánypárt vezetői azok, akik Magyarországon kiharcolták a jogállamot a kommunista diktatúrával szemben. Az elmúlt évek bevándorlási vitái során a jogállamra hivatkozás jogi helyett politikai és ideológiai eszközzé vált. Objektív kritériumok hiányában és a jogorvoslat lehetősége nélkül erre tagállamot büntető eljárást alapozni nem lehet.
Véleményünk szerint Európa egységét aláásó súlyos hiba lenne a pénzügyi, gazdasági kérdések politikai vitákkal való összekapcsolása. Bármely új tagállamokat büntető mechanizmus bevezetése csak a Szerződések egyhangú módosításával lehetséges.
Orbán külön kiemelte:
„egyesíteni fogjuk az érveinket és erőinket ebben a vitában, és Magyarország nem fog elfogadni olyan javaslatot, ami Lengyelország számára elfogadhatatlan lenne.”
Közösen fogjuk megvívni csatáinkat – tette hozzá.
Kifejtette azt is, hogy a nyomást gyakorló nagy államok és médiájuk olyan képet festenek, mintha a magyar vétó helytelen dolog lenne, ez azonban törvényes eszköz az Unió alapszerződése szerint. Mint mondta, egy olyan joggal élünk, amit a szerződés biztosít alapvető, lényegbevágó érdekek megsértése esetére, és Orbán úgy érzi, hazafias kötelessége vétóznia egyes döntéseket.
Ezek között felsorolta a migrációt, a nemzeti szuverenitást és a „gender-ügyet”, mint olyan kérdéseket, amik a magyar emberek számára nagyon fontosak (Orbán szerint).
Azt is elmondta, hogy míg a nemzetközi sajtó jelentős része pénzkérdésnek tekinti a vitát, ez véleménye szerint tévedés, ezt a vitát pénzzel nem lehet megoldani, különösen, mert az Unió hitelből kívánja kezelni a válságot, közös hitelfelvétellel. A miniszterelnök szokásához híven kifejtette, hogy ez amiatt kockázatos, mert ha más tagállam nem tudja visszafizetni a hitelét, akkor azt is Magyarországnak kellene visszafizetnie, és ő nem szeretné más ország kockázatát vállalni. Mellesleg Orbán nincs egy hete, hogy nemzetközi pénzpiacokon felvett hitelekkel büszkélkedett.
Úgy gondolja, hogy erre a hitelre nem Magyarország miatt van szükség. A megoldás szerinte, hogy a joguralomról szóló vitát és a válságkezelés gazdasági kérdését ne kösse össze egymással az Unió, mert, összekötni, az felelőtlenség, ugyanis most gyors lépésekre van szükség a válságkezelés terén.
Kifejtette, hogy a jogállamisággal összefüggő jogszabályok megalkotása a válságkezeléshez nem szükséges, csak az EU gondolta, hogy ezt egyben rendezi.
A magyar-lengyel szavazatok a költségvetés elfogadásához pedig elengedhetetlenek, ennek tudatában fognak tárgyalni, vagyis nyíltan megfenyegette az Uniót.
Morawiecki elmondta, a krízis egy kivételes természetű, és a veszélyes következményei miatt döntöttek nyáron úgy, hogy segíteni kell a különösen érintett országoknak gazdaságilag, a hosszas tárgyalások pedig sikerrel végződtek egész Európa számára.
Most azonban a jogállami kritériumokkal új kihívás előtt állunk, ami önkényes és politikailag motivált, és az EU széteséséhez vezethet. Ez valójában a költségvetésre vonatkozik véleménye szerint, rendkívül veszélyes az EU egész közössége számára, és számos érvet lehet felsorolni ellene az Orbán által felsoroltak mellett.
Ezek pedig a lengyel miniszterelnök szerint az Unió szétesésével is fenyegethetnek.
A lengyel miniszterelnök kifejtette: a tagállamok különböző hagyományokkal, jogrendekkel rendelkezik, ezeket értékelnie kell az Európai Uniónak. A vétó joga pedig benne van a szerződésekben és azt szolgálja, hogy tudjunk gondoskodni a magunk érdekeiről.
A nyugat-európai országok viselkedésével kapcsolatban pedig elmondta: az ilyen feltételrendszer eszköz lehet különböző országok ellen, amik nem az EU vezetőinek szájíze szerint működnek. Mint mondta, nincs szükségünk az Unió kétféle értelmezésére, sem a kétsebességes Unióra.
