Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden 23:58-kor nyújtott be a parlamentnek egy törvényjavaslatot az „egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról”, amely többek közt arról rendelkezne, hogy a hulladékgazdálkodás megszervezése kerüljön ki az önkormányzatok feladatköréből. A törvény megszavazását követően a szemétszállítás teljesen állami feladattá válik.

„Egy éjszaka benyújtott törvényjavaslat a hulladékgazdálkodás államosításáról. Gondolom azért, mert eddig minden amit államosítottak az jobban működik, lásd iskolák és kórházak. Egy cégnek adják oda az egészet” – írja Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes a törvénymódosításról szóló Facebook-bejegyzésében.

A kormány és a főváros között már régóta konfliktusos kérdés a budapesti hulladékgazdálkodás, Tüttő például júniusban „arcpirítónak” nevezte a nemzeti kukaholding viselkedését, miután a cég január óta nem fizetett a szemétszállítást elvégző Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nek (FKF Nonprofit Zrt.) az elvégzett szolgáltatásért. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (azaz a nemzeti kukaholding) akkor az Indexnek azt nyilatkozta, hogy ez azért történhetett meg, mert az FKF nem állította ki a számlát határidőre. Az FKF szerint viszont abszurd hiánypótlásokat követelt tőlük a kukaholding, például 80 ezer főkönyvi karton elküldését kérték. „Ezt szinte fizikai képtelenség átküldeni” – nyilatkozta Mártha Imre, a cég felügyelő bizottságának az elnöke.

A hulladékgazdálkodás államosításának tervéről hónapok óta keringenek hírek, miután még nyáron az Átlátszó birtokába jutott egy ezzel kapcsolatos miniszteri előterjesztés. Az akkori javaslat értelmében

koncesszió útján, azaz magánvállalkozások bevonásával vált volna kizárólagos állami tevékenységgé a szemétszállítás, a most benyújtott módosítójavaslat is ezt tartalmazza.

„Az állam a környezet Alaptörvényben foglalt védelmi szintjének további biztosítása, a közszolgáltatási feladatellátás hatékonyságának növelése érdekében a jelenlegi szabályozási környezet módosításával át kívánja alakítani a hulladékgazdálkodás piacát” – áll Semjén törvényjavaslatának szövegében.

„Az állam a hulladékgazdálkodási tevékenység meghatározott részét magánfelek bevonásával, koncessziós szerződés útján kívánja ellátni a továbbiakban. A koncessziós jogosultság megalapítása együtt jár azzal, hogy a koncesszió tárgya az állam közfeladatai közé tartozzon.

Erre tekintettel a módosítás megszünteti a települési önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megszervezéséért fennálló felelősségét. A hulladékról szóló törvény szerinti állami hulladékgazdálkodási közfeladat az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei közé kerül.”

Az új rendszert a kormány 2023. július 1-jétől tervezi bevezetni, ez a nyáron nyilvánosságra került miniszteri előterjesztéshez képest egy évvel későbbi határidő. A törvényjavaslat szerint ez elegendő idő ahhoz, hogy „a változással érintetteknek kellő idejük legyen a megváltozott körülményekhez való felkészülésre.”

A lakossági hulladékszállítás jelenleg olyan közszolgáltatás, amelynek az ellátását az állam és az önkormányzatok közösen végzik. 2011-ben tiltotta be a kormány a nem állami közszolgáltatókat, innentől kezdve csak önkormányzati tulajdonú nonprofit cégek végezhették a szemétszállítást. Az új rendszer hiányosságaira adott válaszként született 2016-ban a nemzeti kukaholding, ami azonban a kialakult forráshiányt nem szüntette meg. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) alá tartozik jelenleg az egész ország területén a közszolgáltatás keretében gyűjtött hulladékok kezelése, és a céghez fut be az állampolgárok által befizetett összes szemétdíj. Elvileg ebből fizeti ki a kukaholding a közszolgáltatókat (tehát azokat az önkormányzati nonprofit cégeket, amelyek ténylegesen elszállítják a szemetet), de ahogy látjuk például az FKF-nél, ez nem mindig valósul meg zökkenőmentesen.

A közszolgáltatási rendszer működtetésének költsége évente nettó 140 milliárd forint, a lakosságtól beszedett szemétdíj pedig 2019-ben 74,7 milliárd forint bevételt jelentett. Plusz forrást jelent a hulladékból nyert haszonanyag értékesítése, de ez mindössze 3-4 milliárd forint, tehát 54 milliárd forint többletforrásra van szükség a jelenlegi rendszer működtetéséhez – írja az Átlátszó.

A hulladékgazdálkodás jelenlegi rendszere tehát láthatóan nem működőképes, azonban ahelyett, hogy az eddig nem bevált központosításból a kormány engedne, inkább ráerősít. Ráadásul a lépés együtt jár azzal, hogy a hulladékgazdálkodási eszközöket és létesítményeket is elveszik az önkormányzatoktól, ami újabb vagyonveszteséget jelent számukra.