Az élelmiszerárak a koronavírus, az időjárás és a nemzetközi piacokat sújtó folyamatok miatt hónapok óta emelkednek, különösen igaz ez a gyümölcsök és az alapvető élelmiszerek áraira. A szakemberek szerint ez a trend előreláthatólag a jövő év közepéig folytatódni is fog, így a tisztifőorvos által is javasolt napi gyümölcsfogyasztás mindenki számára elérhetővé tételében a kormánynak is cselekednie kell.

Csárdi Antal az  ugytudjuk.hu-hoz eljutatott friss közleményében úgy fogalmaz:

Kósa Lajos, a Fidesz képviselője az Országgyűlés pénteki plenáris ülésén kijelentette, hogy megítélése szerint a szódavíz alapvető élelmiszernek számít. Az LMP szívesen belevenné a szikvizet az alapvető élelmiszerek sorába, ha a Fidesz ugyanezt megtenné a magyar zöldségek és gyümölcsök esetében.

Az országgyűlési képviselő megjegyzi, készek együttműködni a kormánnyal az alapvető élelmiszerek áfa csökkentésében, azért, hogy minden magyar család elérhető áron jusson hozzá az egészséges almához, krumplihoz, hagymához, és egyéb terményekhez, hogy ezek fogyasztásával is erősítse immunrendszerét, ami járványhelyzetben különösen fontos.

„A kormány hallgasson Müller Cecília tisztifőorvos szavaira is, aki napi három almát tanácsol fejenként járványhelyzetben elfogyasztani. A kormányon a sor, hogy ezt az áfacsökkentéssel elérhetővé tegye a magyar emberek számára.”

Az LMP még augusztusban kezdeményezte, hogy a kormány csökkentse 5 százalékra az alapvető élelmiszerek áfáját a jelenlegi 27 százalékról.

A globális élelmiszerárak az ötödik egymást követő hónapja drágulnak az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) jelentése szerint – élen a gabonafélékkel, cukorral, tejtermékekkel és a növényi olajokkal.  Az InfoRádiónak nyilatkozó Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központjának vezető agrárszakértője szerint a jövő év közepéig még itthon is biztosan növekedni fognak. (Ezzel egyébként összhangban áll a Magyar Nemzeti Bank júniusi tanulmánya is.)

A Központi Statisztikai Hivatal júliusban közzétett adatai szerint a tavalyhoz képest átlagosan 7,8 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára, de egyes termékek esetében a 10-20 százalékos drágulás sem volt ritka.

Nagyot drágult például a párizsi, a kolbász (20,5%), a burgonya, a friss zöldség, a friss hazai és déligyümölcs, azaz az idényáras élelmiszerek (18,1%), a sertéshús (17%), a cukor (14,2%), a szalámi, szárazkolbász és sonka (10,8%). Egy kiló alma 289 forintról 546 forintra drágult  (+89%), a citrom 709 forint helyett 1030 forint (+45%), a narancs 468 forint helyett 667 forint  (+43%), az olasz felvágott kilója 1650 forint helyett 2090 forintért kapható (+27%), a párizsit 1520 forint helyett 1890 forintért adták (+24%), a sertészsírt pedig (400-500 gramm) 374 forint helyett 449 forintért (+20%).

A drágulás hátterében egyrészt az év első felében tapasztalható nemzetközi folyamatok, mint a madárinfluenza és a sertéspestis okozta húsár emelkedés,  másrészt a hazai és európai fagyok okozta kicsi gyümölcs, elsősorban almatermés.

Ráadásul az élelmiszerárak növekedése nem követte az inflációt, hanem annak majdnem kétszeres volt: a KSH augusztusi mérése a 3,9%-os infláció mellett 7,9%-os élelmiszerár emelkedést mutat.

Ez a trend pedig nem csak idén, de az elmúlt években is jellemző volt, az élelmiszerek ára 22%-kal növekedett 2016 eleje óta, míg az árak általában, azaz az infláció csupán 13%-kal.