Péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök és Parragh László iparkamarai elnök egymást váltották Nagy Katalinnál a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A kormányfő beszélt az uniós költségvetés körüli huzavonáról, rituális reggeli sorosozással zárta a munkahetet, de sem a várható további szigorításokról, sem pedig a kormány még mindig a levegőben lógó gazdaságvédelmi intézkedésekről nem szólt egy szót sem. Parragh szerint a kamara „rátapintott” az önkormányzatok finanszírozásának lényegére az iparűzési adó elengedését célzó javaslatával.

Orbánnak arra a felvetésre sikerült már aa legelső kérdésnél sorosozással válaszolnia, hogy tegnap este az EU-csúcs ülése után Angela Merkel német kancellár az uniós költségvetés magyar és lengyel vétóját kritizálta, mondván, az komoly problémát jelent, és fenyegetés helyett közös munkára van szükség.

A miniszterelnök szerint ez Soros fenyegetése Magyarország irányába, akiről egyébként azt is megjegyezte, hogy  „a világpolitika legkorruptabb politikusa”. Akik pedig most megszólalnak, és „zsarolják” Magyarországot és Lengyelországot, azok mind Soros által korrumpált politikusok.

Arra a kérdésre, hogy ha már nyáron megegyeztek az uniós döntéshozók a válságkezelés metódusáról, akkor miért tartott mostanáig eljutni a tényleges kifizetésekig, Orbán azzal reagált,  nincs ebben semmi rendkívüli, mert az uniós válságkezelés sok szempont érvényesít: egyszerre akar válságkezelési programot indítani, aztán összekötötték a hétéves költségvetéssel, majd voltak „olyanok, akik  össze akarták kötni politikai szempontokkal”, amit „a brüsszeli bürokrácia nyelvén jogállamiságnak csúfolnak”. Orbán azt mondta, lát olyan ajánlatot, ami megfelel Magyarországnak  és Lengyelországnak  is, ahol „valóban a jog szempontjai és nem a politikai többség dönt”, és ez szerinte csak politikai akarat kérdése.

Valójában a sok brüsszeli „blabla” mögött az áll, hogy hogyan lehet ránk kényszeríteni olyasmit, amit nem akarunk. Orbán szerint ez nem függ össze a pénzkérdésekkel, mert azok az uniós pénzalapok, amelyeket most a válságkezelés érdekében hoznak létre mind hitelből vannak.

„Látok mindenféle polgármesteri nyilatkozatokat, láthatóan nem értik, hogy miről van szó. Nem arról van szó, hogy az unió pénzt akar adni a szegényebb vagy bajban lévő tagállamoknak, hanem arról, hogy közösen veszünk fel hitelt 30 évre”.

Habár Orbán szerint Magyarország önállóan is fel tudná venni ezt a hitelt, és jobb lenne kimaradni a közös a hitelfelvételből, csak azért nem akarunk tesszük, mert nem akarjunk otthagyni azokat az országokat, amelyek bajban vannak.

Ha ez a vita elhúzódna és nem indulna meg a válságkezelési alap működése, Magyarország akkor is megindítja tavasszal az eltervezett fejlesztési programjait, mert hitelt mi is vettünk fel: több mint 2 és fél milliárd eurót (kb. 900 milliárd forint).

A járványhelyzettel kapcsolatban a miniszterelnök kitért arra, hogy 7512-en vannak kórházban, 604-en vannak lélgeztetőgépen, de ez nem a kapacitásunk vége, mert még van 13 594 szabad ágyunk a covidosoknak, és 1689 lélegeztetőgéppel felszerelt szabad ágy van még. Orbán úgy beszélt az orvoshallgató egyetemisták kényszerű bevonásáról a mintavételekbe és a kórházakban, hogy „hősökből sosincs hiány veszélyhelyzet idején”.

Az összes óvoda 15, az általános iskolák 3 százalékát kellett bezárni, a középiskolákban pedig digitális oktatás folyik.

Orbán szerint a ma elindult antigén gyorstesztes tömeges tesztelésre – amely során a szociális dolgozókat és a tanárokat, kórházak, óvodák, iskolák dolgozzóit tesztelik majd –  azért van szükség, „mert kérték”, habár a tesztek megbízhatóságával kapcsolatban a kormányfőnek is „vannak kétségei”.

A miniszterelnök Müller Cecília országos tisztifőorvosra hivatkozva arra figyelmeztetett, semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy megállt volna a terjedés, a mostani lassulás után „felfelé és lefelé is megindulhat”.

Arra a megjegyzésre, hogy az EU óva inti azokat, akik az oroszoktól akarnak vakcinát venni, a minsizterelnök azzal felelt, a vakcina szerinte „nem politikai, hanem közegészségügyi kérdés. Az elmúlt harminc évünket úgy éltük le, hogy ami nyugatról jön, az mindig jobb, ez már nem így van.”

Parragh: Rátapintottunk az önkormányzati finanszírozás lényegére

Orbán Viktor után Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke válaszolt Nagy Katalin kérdéseire a kamara gazdaságvédelmi javaslatai, azon belül is a  elsősorban az iparűzési adó (ipa) 2020-2021-es kilátásba helyezett elengedéséről .

Parragh szerint a mikro- és kisvállalkozások vannak a veszélyzónában, ezért 2020-ra és 2021-re kellett nekik könnyítést kitalálni.

A kamarai elnök szerint „erősen tanulságos” azoknak az önkormányzatoknak a reakciója, amelyek azt mondják, elesnek a bevételtől, „mert az látszik, hogy mintegy fogorvos, nagyon rátapintottunk a finanszírozás lényegére”.

„Az önkormányzatok a viszonylag szabadon felhasználható IPA-bevétel eltűnésétől félnek, miközben az EU-bn nincs még egy ilyen adónem, ez egy rendszerváltás idejéből jövő maradvány”

– mondta Parragh.

840 milliárdról beszélünk, ez egy jelentős tétel, évek óta feszegetjük ezt a kérdést [az adónem elengedését], most végig kell tárgyalni -tette hozzá.

A kamara egyéb javaslatairól is ejtett pár szót az elnök: szerinte mindenképpen be kell fagyasztani az adók emelését, és mint fogalmazott, „ezt a kormány megtette, az önkormányzatok még nem”.

Javaslataik közt szerepel, hogy a társasági nyereségadó lejjebb menjen 4-5 százalékra. Nagya Katalin kérdésére, hogy vajon a Pénzügyminisztérium mit szól ehhez, Parragh azt mondta: a Pénzügyminisztériumnak minden javaslat újabb kiadást jelet, de „állják a sarat”.

Parragh kommentálta Varga Mihály tegnapi  mondatait is, miszerint az újbóli növekedés 2021-ben jöhet el: „Aki ismeri a pénzügyminisztert, az tudja, hogy ő egy kellően visszafogott ember, és valószínűleg igaza van”. Parragh szerint leghamarabb 2021 vége az, amikre növekedést tervezhetünk.