Szabó Tímea, a Párbeszéd parlamenti képviselője határozati javaslatban fordult az Országgyűléshez, hogy az kötelezze a kormányt, a COVID-19-megbetegedésben elhunyt személyek eltemetésének esetében a koronavírus-fertőzés miatt felmerülő temetkezési többletköltségek megtérítésére nyújtson támogatást a temetkezési vállalkozásoknak.
A javaslatban szerepel az a kitétel is, miszerint a COVID-19-megbetegedés miatt elhunyt személy esetében felmerülő, a temetkezéssel kapcsolatos többletköltségeket ne lehessen az ügyfelekre terhelni.
„Nem elég, hogy valaki elveszti egy családtagját a koronavírus miatt, még a többlet temetkezési költséget is a családra terhelik. A kormánynak azonnal át kell vállalni ezeket a terheket az elhunyt családjától!”
– írta Facebook-bejegyzésében a képviselő.
Nem elég, hogy valaki elveszti egy családtagját a koronavírus miatt, még a többlet temetkezési költséget is a családra…
Posted by Szabó Tímea on Thursday, 19 November 2020
A Szabó által mellékelt költségtáblázat szerint a temetkezés szolgáltatások, eszközök árain összességében valóban több tízezres többletköltség jelentkezik abban az esetben, ha az elhunyt koronavírusos volt.
A képviselő bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „miközben jogosak az óvintézkedések, a 20-30 ezer forintos többletköltséget a családok túlnyomó része nem tudja vállalni.” Szabó ugyanakkor kitért arra is, hogy „a kormány tegnap éjjel újabb 300 milliárd forintot szórt szét, elsősorban minisztériumoknak, a turizmusnak és az egyházaknak, miközben a családokat továbbra is magukra hagyják.”
Ahogy arról korábban is írtunk, Magyarország azon kevés közép-európai államok közé tartozik, ahol a koronavírus (előre látott) második hullámával nem indult újabb munkahelyvédelmi program.
A kormány tavasszal is viszonylag későn jelentett be bármilyen bértámogatási rendszert, és az is csupán elég szűk kör számára volt elérhető: a kormány három hónapra átvállalta a cégeknél 15-75 százalék közötti arányban kieső munkaidő bérének 70 százalékát, a minimálbér kétszeresének megfelelő bérig. Az elérhető maximális bértámogatás tehát 112 ezer forint volt.
Az első hullám „sajátosan magyar” kurzarbeit programjában, annak nyár végi lezárásáig csupán minden huszadik dolgozó kapott kormányzati támogatást a munkahelye megőrzésére.
Ráadásul a kormány az eredetileg a gazdaságvédelmi alapból a munkahelyek védelmére elkülönített 220 milliárd forintból mindössze 50 milliárdot költött el, alig a negyedét, ezzel a fejlett országokat tömörítő OECD-ben a sereghajtók között foglal helyet.
