Az Azonnali és a 444 nem sokkal egymás után vette észre, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter ma benyújtotta az Alaptörvény kilencedik módosítását, amely többek között a kormánypárti „genderezős” narratíva egyes elemeit emeli be az alkotmányban, másrészt szűkíti a közpénz definícióját, és bebetonozza a kormányközeli alapítványok pozícióját.

A következő módosítókat tartalmazza az előterjesztés:

• A család fogalmát meghatározó L. cikkbe bekerülne a következő mondat: „Az anya nő, az apa férfi”.
• A gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogáról szóló XVI. cikk a következőképpen egészülne ki: „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést”. Az indokolás ehhez azt fűzi hozzá, hogy „az emberi méltósághoz az is hozzátartozik, hogy minden gyermeknek joga van a születési nemének megfelelő önazonossághoz, melynek része, hogy védelmet élvezzen a testi-lelki integritása ellen ható szellemi vagy biológiai beavatkozásokkal szemben”.
• Az alaptörvény 39. cikke a következő mondattal egészül ki: „Közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.” Az Azonnali értelmezése szerint ez szűkíti a közpénz fogalmának definícióját, hiszen erre a mondatra hivatkozva lehet majd elutasítani az állami cégek, államközeli alapítványok és más „szürkezónás” szereplők átlátható költekezésére tett elvárásokat. Ezzel korábban a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank már megpróbálkozott, amikor azt állította, az Pallasz Athéné-alapítványainak költését nem kell közzétennie, hiszen az technikailag nem közpénz, forrása ugyanis a jegybank nyereségeiből származik. Ezzel az értelmezéssel akkor a bíróság nem értett egyet.
• Bekerül az alkotmányba egy olyan passzus is, miszerint a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik.” Ez potenciálisan azt jelenti, hogy az elmúlt években létrehozott, fideszes vezetésű (pl. a Corvinust, SZFE-t fenntartó) alapítványokhoz  ezentúl csak kétharmados többséggel lehetne hozzányúlni. Pozíciójuk így bebetonozódik.
• Az alaptörvény a jelenleg létező hatféle különleges jogrendet (rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, veszélyhelyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás) ezentúl háromba sűríti: hadiállapot, szükségállapot és veszélyhelyzet.

A módosítás irányai tehát egyértelműek.

Egyrészt belekerül a kormányzati ideológiának kedves néhány kultúrharcos állítás a gyerekek születési nemével és családfogalommal kapcsolatban. A kormánypropaganda gyakran riogat olyan nem megalapozott állításokkal, hogy a „hanyatló nyugaton” már tömegesen és erőszakkal változtatják meg a gyerekek születési nemét. A módosítások azonban egyértelműen lehetőséget adnak az azonos nemű párok általi örökbefogadás (jó ideje híresztelt) törvényi tilalmának – melynek első lépést Kásler Miklós miniszter már megtette – , de akár a transznemű emberek jogaiért küzdő szervezetek ellehetetlenítésének is.

A másik irány pedig egyértelműen a közpénzek transzparens elköltésének további nehezítése, illetve a Fidesz-hű káderekkel kitömött, alapítványi formába kiszervezett közintézmények bebetonozása egy esetleges kormányváltás utánra is.