Kész megvétózni az európai uniós költségvetést és a helyreállítási alapot Orbán Viktor magyar miniszterelnök, ha jogállamisághoz kötik az egyes tagállamoknak szánt források kifizetését – írja a mandiner.hu-ra hivatkozva az MTI. A kormányfő minderről levelet is írt az EU német soros elnökségének.
Ahogy azt mi is megírtuk csütörtökön, valóban a jogállamiság bizonyos feltételeihez fogják a jövőben kötni az EU-s fejlesztési pénzek tagállamok közötti szétosztását az Európai Tanács és az Európai Parlament között kötött megállapodás értelmében.
A kidolgozott feltételrendszer értelmében:
- A végleges szöveg a jogállamiság feltételeit (rule of law) fogja szövegszerűen tartalmazni, nem egy általánosabb „demokráciára, alapjogokra” tett utalást, ugyanakkor a végleges megállapodásba bekerülő szövegrész szerint a jogállamiság mellett „más alapértékeket” is figyelembe kell venni.
- Ahhoz, hogy jogállamisági eljárást indítsanak egy tagállam ellen, két feltételnek teljesülnie kell: 1, már létező, nyílt megszegése a jogállam követelményeinek, 2, ezek a jogsértések „az EU költségvetésében érintett pénzek elosztására vagy az Európai Unió anyagi érdekeire nagy hatást gyakorolnak.”
- Példaként hozzák fel ilyen esetekre a bírói függetlenség veszélyeztetését, állami szervek jogellenes intézkedéseinek sikertelen megakadályozását, állami források közintézményektől való jogellenes visszatartását, a jogorvoslati eszközök korlátozását.
- Az EP eredeti javaslata egy belső szakértői csoportról, ami jogállamisági eljárás esetén ezeket a feltételeket vizsgálják, a végleges megállapodásba nem került bele, de a Tanács „javasolja, hogy a Bizottság rendszeresen konzultáljon” a Velencei Bizottsággal, és az Európai Alapjogok Központjával a döntés meghozatala előtt.
Az elmúlt hónapokban Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Judit igazságügyi miniszter és a Fidesz EP-képviselői is megpróbálták a jogállamisági feltételrendszer elfogadását megakadályozni, hiszen éppen a bírói hatalom átalakítása, az EU-s pénzek nem szabályszerű felhasználása, a szólás- és sajtószabadság korlátozása miatt a magyar kormányt már számtalan kritika érte.
Ugyanakkor a megállapodás végszövegéből tisztán látszik, hogy annak ellenzői komoly engedményeket kaptak,
így például a választott EP-képviselők plenáris ülésen nem szavazhatnak majd az esetleges kifizetési felfüggesztésről, ez az Európai Tanács zárt ülésein, átláthatatlanul történik majd meg.
Az viszont fontos előrelépés, hogy a tervezet szerint amennyiben a szankciós mechanizmus elindul valamelyik tagállam ellen, az uniós források felfüggesztéséről az Európai Tanács minősített többséggel dönthetne, vagyis Lengyelország és Magyarország nem tudna vétózni.
Innen nézve nem csoda, hogy a magyar miniszterelnök még mindig a megállapodás megtorpedózásáért küzd. Levelében Orbán azzal érvel, hogy a megállapodás veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit a jogállamisági feltételrendszer beemelése a következő hétéves költségvetésbe, illetve a járványügyi mentőcsomagba.
Orbán szerint Magyarország számára alapvetőek az olyan közös értékek, mint például a jogállamiság, ezek a demokrácia alapját jelentik, ám érvényesülésüket és alkalmazásukat a magyar embereknek kell megítélniük.
Emellett a miniszterelnök arra is kitért levelében, hogy az unió illetékesei korábban átvilágították a magyar jogrendszert, és valamennyi vitás kérdésben megegyezés született – ennek ellenére kezdeményezte az Európai Parlament hazánk ellen a hetes cikkely szerinti eljárást.
Orbán azt is kifogásolta, hogy az Európai Bizottság nemrég megjelent jogállamisági jelentése nem tényeken alapult, hanem politikailag motivált, a magyar ellenzék és Soros György által finanszírozott szervezetek „vádjai” alapján készült – mindebben a miniszterelnök egy olyan eszköz körvonalazódását látja, amellyel akár egyes országok demokratikus választási folyamataiba is be lehet avatkozni. A kormányfő többek közt azt is javasolta levelében, hogy az Európai Bizottság a jövőben önállóan, és ne külső szereplők, vagyis nem kormányzati szervezetek véleményére hagyatkozva hozzon döntéseket a különböző, tagállamok elleni szankciókról.
Az EB jelentésének Magyarországra vonatkozó fejezetében többek közt a b írói függetlenséggel kapcsolatos aggodalmak jelentek meg, emellett elégtelennek találta a korrupcióellenes harc intézményi kereteit, veszélyben látta a médiapluralizmust, aggályosnak találta a jogalkotási eljárás átláthatóságát és minőségét (a teljes jelentés összefoglalója itt olvasható). A magyar kormány nem meglepő módon élesen bírálta a jelentésben megfogalmazottakat – annak ellenére is, hogy amúgy előzetesen véleményezhették és kommentálhatták azt.
A miniszterelnök sérelmezte azt is, hogy a tervezett szankciós mechanizmus olyan, jogilag homályos definíciókon alapul, mint például „a jogállamiság alapelveinek sérelme”, szerinte ugyanis az ilyen, nehezen meghatározható fogalmak lehetőséget teremtenek a politikai visszaélésekre, és sértik a jogbiztonság követelményét.
A kormányfő szerint, ha ez így marad, a magyar kormánynak nincs más választása, mint hogy a júliusi csomag többi elemét is elutasítsa.
Emellett arra is javaslatot tett, hogy a kifizetési feltételrendszer csak azokra az esetekre vonatkozzon, amelyek ténylegesen és közvetlenül érintik az EU pénzügyi érdekeit. Indítványozta továbbá azt is, hogy teremtsék meg a jogorvoslat lehetőségét a tagállamok számára, ami azt jelentené, hogy a Tanács által hozott szankcionáló döntéseket az érintett tagállam megtámadhatná az Európai Bíróságon, a fellebbezés pedig halasztó hatállyal bírna, vagyis az esetleges szankciókat felfüggesztenék, amíg a bíróság nem dönt.
Élesen kikelt a megállapodás ellen ma reggeli, a Kossuth rádiónak adott interjújában Kövér László is. A házelnök szerint az Európai Unió ma még csak Magyarországon próbál példát statuálni a pénzügyi és jogállamisági kérdések összekapcsolásával, de amennyiben ezt sikerre tudja vinni, akkor a joguralom helyett a mindenkori erősebbek fognak uralkodni Európában.
Kövér nem fogta vissza magát: többek közt úgy fogalmazott, az EU nyers hatalmi politikát folytat, és maga alá akarja gyűrni a gyengébb tagállamokat, vagy azokat a „politikai, ideológiai meggyőződésű csoportokat, amelyek nem tartoznak a semmi által homogenizált baloldali, libsi, komcsi neomarxista moslékkoalícióhoz”, amely most egyfajta „morális terrort” kíván alkalmazni Európában.
Mint kiderült, Kövér is írt levelet, méghozzá az EU elnökségét a következő időszakban betöltő országok házelnökeinek, amelyben arra figyelmeztetett, hogy ha a brüsszeli intézmények továbbra is ragaszkodnak a pénzügyi és jogállamisági kérdések összekapcsolásához, akkor az unió következő költségvetésének elfogadását veszélyeztetik, illetve a déli tagállamokat akadályozhatják abban, hogy megkapják a számukra létfontosságú segélycsomagot.
Amennyiben pedig ez bekövetkezik, akkor ezért Kövér szerint azok lesznek a felelősek, akik a koronavírus-járvány okozta helyzetet is arra próbálják meg felhasználni, hogy nyomást gyakoroljanak a saját alkotmányos szuverenitásukat védő országokra, elsősorban Magyarországra és Lengyelországra.
Kövér az interjúban azt is elmondta: levelét követően Németország és az Európai Parlament delegációja megállapodtak abban, hogy még az eredetinél is rigorózusabb szabályokat vezetnek be, ennek kapcsán a házelnök „várlázító pökhendiségnek” nevezte, hogy ugyanők elismerik, a szerződésekben lévő jogállamisági mechanizmus nem elégséges, ezért „kitalálnak újakat”.
