Nem lesz szükség a nagy techcégek, mint a Google vagy a Facebook feldarabolására, mondta az Európai Unió versenyügyi biztosa a Reuters információi szerint vasárnap. Margrethe Vestager ugyanakkor egy másik interjúban pár napja megerősítette, hogy újabb eszközökkel szeretné felruházni a hatóságokat a digitális piaci hibák, és versenyellenes működések elleni küzdelemben.
A versenyügyi biztos december 2-án fogja benyújtani a digitális cégek új EU-s szabályozására vonatkozó tervezetét, amihez az Európai Parlamentre és a tagországokra is szüksége lesz.
Az ügy azért is kiemelt jelentőségű éppen most, mert bő egy hete indult el az USA-ban egy óriásper (erről a Mérce is beszámolt), amelyet az Igazságügyi Minisztérium indított a Google ellen, annak keresőmotorja előnyben részesíttetése miatt.
A Google globálisan az internetes keresések 92 százalékát bonyolítja el, piaci részesedése ebben a szegmensben az USA-ban is 90 százalék körül mozog. Az amerikai igazságügyi minisztérium szerint a Google ezt a szinte teljes monopolhelyzetét használja illegálisan arra, hogy ellehetetlenítse a szabad versenyt. A benyújtott periratok szerint a nagyvállalat más techcégeknek fizet azért, hogy keresőalkalmazását részesítsék előnyben készülékeiken, platformjaikon és hálózataikon. A kormányzat szerint a Google ezzel megsérti azt az antitröszt jogszabályt, amely tiltja a piaci monopolizáció irányába tett lépéseket.
A demokrata többségű képviselőház épp nemrégiben zárt le egy egész éven át zajló vizsgálatot, amely a Google és más techóriások (Facebook, Apple, Amazon) ennél kiterjedtebb trösztépítési gyakorlatait is kiemeli.
Az Európai Uniós hatóságok már többször megpróbálkoztak a Google felelősségre vonásával, ám eddig kicsúszott a kezük közül. Sőt Brüsszelben elterjedt a vélekedés, hogy ez egy olyan küzdelem, amelyet az amerikai kormányzatnak kellene megvívnia, amelynek sokkal komolyan eszközei vannak erre, mint az EU-nak.
Mindenesetre az Európai Bizottság az elmúlt években már háromszor is bírságot szabott ki a Google-re, összesen 8,25 millió euró értékben. A Bizottság kifogásolta például, hogy a cég illegális módon biztosította, hogy az androidos készülékeken a Google keresője legyen első helyen; hogy illegális módon preferálta saját ár-összehasonlító szolgáltatását más hasonló weboldalakkal szemben; illetve, hogy olyan szerződéseket kötött más cégekkel, amelyek révén utóbbiak visszautasították rivális keresőmotorok hirdetéseinek elhelyezését saját felületeiken.
A Bizottság rendelkezésére álló eszközök korlátoltságát azonban jól demonstrálja a tény, miszerint 2017 óta, amióta az eljárások elindultak, a Google keresőpiaci részesedése nem csökkent, sőt 91 százalékról 93 százalékra nőtt.
Az Unió belső piacokat ellenőrző biztosa, Thierry Breton nemrég kijelentette, hogy a beterjesztésre váró új szabályozások lehetővé teszik majd a tervek szerint, hogy feldarabolásra, vagy egyes európai befektetésükről való lemondásra kötelezzék a nagy techcégeket, ha azok piaci dominanciája fenyegeti a fogyasztók, vagy a kisebb rivális cégek érdekeit.
