Ahogy azt mi is megírtuk: az Európai Bizottság az európai minimálbérekre vonatkozó uniós irányelv-javaslatot terjesztett elő szerdán az Európai Unión belüli munkavállalók tisztességes megélhetésének biztosítására.
Ursula Von der Leyen, az uniós bizottság elnöke szerint a koronavírus-járványt követő fellendüléshez, valamint a méltányos és erős gazdaság megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy az Európai Unióban biztosított legyen a tisztességes megélhetés, és ebben a minimálbérek alapvető szerepet játszanak.
A javaslat a tisztességes verseny biztosításával segít megvédeni azokat a munkáltatókat is, akik egyidejűleg tisztességes bért fizetnek a munkavállalóknak – tette hozzá az Európai Bizottság elnöke.
A Bizottság javaslata azt tűzné ki kötelezően elérendő célként, hogy az egyes tagállamokban „megfelelő összegű” (az eredet angol nyelvű szöveg szerint „adequate”) minimálbért kapjanak a dolgozók.
Mint arra felhívtuk a figyelmet: az előterjesztésnek van azért némi „szépséghibája”, ugyanis csak annyit javasol, hogy mindenhol ugyanolyan szempontok alapján számolják ki a „megfelelő összegű” a minimálbért, de hogy az mihez képest legyen „megfelelő”, és pontosan mekkora, azt lényegében a tagországok hatáskörébe utalja. A „méltányos” minimálbér meghatározásának a problémaköréről itt írtunk korábban részletesen.
A hazai szakszervezetek ennek ellenére is üdvözölték a kezdeményezést.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség közleményében egyenesen történelmi jelentőségűnek nevezte az érdekvédelemmel foglalkozó szervezetek által régóta szorgalmazott európai minimálbér-rendszer bevezetését, ezért felkérik az európai parlamenti képviselőket, hogy egyeztessenek a szakszervezetekkel, s javaslataik figyelembevételével támogassák a megvalósítást.
„Rövid időn belül minőségi változást eredményezne a magyar munkavállalók életében a külföldi és a hazai szakszervezetek által is régóta szorgalmazott egységes európai minimálbér-rendszer bevezetése” – nyilatkozta Kordás László.
Kordás egyben jelezte: reméli, hogy a kormányokkal szemben támasztott szigorú elvárások az idők során sem enyhülnek, ami azt jelenti, hogy Magyarország sem bújhat majd ki a bevezetés alól.
A bizottsági ajánlásban a munkavállalói érdekképviseletek különösen jó eredménynek tartják, hogy kiemeli a kollektív szerződések (ksz) fontosságát, amellyel – az ajánlás szerint – a munkahelyek 70 százalékát le kell fedni. Ez az arány ma Magyarországon 15-20 százalék körül van.
Kordás szerint az ajánlás külön érdeme az is, hogy világosan és egyértelműen állást foglal a szociális párbeszéd mellett, amely „Magyarországon évek óta gyengélkedik”. Az európai minimálbér azonban garantálná a MASZSZ által is gyakran hangoztatott egyik legfontosabb szakszervezeti célt: minden munkavállalónak tisztességes megélhetéséhez való jogot és az ehhez szükséges bért.
Ez a rendszer megszüntetné a nemek közötti béregyenlőtlenséget is, megvalósulhatna az azonos munkáért azonos bér elve is, emellett az egységes minimálbér bevezetése az ország versenyképességét is növeli – szögezte le Kordás László.
Szintén üdvözli és támogatja az Európai Bizottság minimálbérre vonatkozó irányelv javaslatát az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (EVDSZ), a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) és a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének (TBDSZ) akciószövetsége.
Mint közleményükben jelezték: a dokumentumban a Bizottság korrekt képet fest a helyzetről, rámutatva a tisztességes minimálbér fontosságára a dolgozói szegénység és az egyenlőtlenségek–különösen a nemek közötti egyenlőtlenségek – kezelésében, valamint a felfelé irányuló konvergencia támogatása és a belső kereslet fellendítése szempontjából.
Az akciószövetség tagjai egyetértenek a Bizottság véleményével, miszerint annak biztosítása, hogy Európában mindenki tisztességes életszínvonalon élhessen, elengedhetetlen a Covid-19 válság társadalmi és gazdasági következményeinek kezelése és a gazdaságélénkítés fenntartása.
„A méltányos bérekre irányuló kezdeményezésre ma nagyobb szükség van, mint valaha” – írják.
Az akciószövetség tagjai támogatásuk mellett azonban felhívták a figyelmet a javaslat néhány problematikus pontjára is.
Mint írják:
„Az irányelv a törvényben előírt minimálbérszintjének megfelelőségével kapcsolatban előírná a tagállamok számára, hogy a minimálbér szintjének meghatározására, illetve időszakos aktualizálására hozzanak létre megfelelő kritériumokat azért, hogy a bérszint megfelelő szinten legyen megállapítva, és tisztességes munka-és életkörülményeket biztosítson.
Ezen kritériumoknak átláthatónak kell lennie, és kötelezően legalább a következőket tartalmaznia kell: a törvényes minimálbér vásárlóereje, tekintettel a megélhetési költségekre; a bruttó bérek általános szintje és azok eloszlása; a bruttó bérek növekedési rátája; a munka termelékenységének alakulása.”
Az akciószövetség tagjai emellett hiányolják, hogy a javaslat konkrét számot/arányt nem határoz meg, csak azt írná elő a tagállamoknak, hogy az általános bruttó bérszínvonalhoz viszonyított indikatív referencia értékeket kell használniuk a minimálbér megállapítása során.
Az irányelv előírná továbbá a minimálbérek időszakos aktualizálását, hogy azok megtartsák a megfelelő szintet. Ennek tekintetében a tagállamoknak létre kellene majd hozni konzultatív testületeket – javasolja az akciószövetség.
A teljes nyilatkozat ide kattintva olvasható.
