Vasárnap Bolíviában elnökválasztást tartottak, melyen az exit pollok szerint az előzetes várakozásoknak megfelelően Luis Arce, a Mozgalom a Szocializmusért (Movimiento al Socialismo, MAS) jelöltje aratott győzelmet.
Ráadásul nem is akármekkorát: a 2019-ben puccsal eltávolított volt elnök, Evo Morales pártja a szavazatok 53%-át nyerte el, a második helyezett Carlos Mesára a választók 30,8%-a szavazott. Ez azt jelenti, hogy a választásnak nem is lesz második fordulója, mivel az első fordulós győzelemhez egy jelöltnek a szavazatok több mint 40 százalékát kell megszereznie és 10 százalékponttal kell előznie a második legerősebb jelöltet.
Bár hivatalos eredmény még nincs, az országot ideiglenesen vezető Jeanine Añez Chavez Twitteren már gratulált Arce-nak.
Aún no tenemos cómputo oficial, pero por los datos con los que contamos, el Sr. Arce y el Sr. Choquehuanca han ganado la elección. Felicito a los ganadores y les pido gobernar pensando en Bolivia y en la democracia.
— Jeanine Añez Chavez (@JeanineAnez) October 19, 2020
Arce szintén Twitteren ünnepelte győzelmét, posztjában megköszönte a bolíviai emberek támogatását és bizalmát, és ígéretet tett a demokrácia, a stabilitás és a társadalmi béke helyreállítására.
Muy agradecidos con el apoyo y confianza del pueblo boliviano. Recuperamos la democracia y retomaremos la estabilidad y la paz social. Unidos, con dignidad y soberanía #VamosASalirAdelante pic.twitter.com/vFO9Mr1o44
— Luis Arce Catacora (Lucho Arce) (@LuchoXBolivia) October 19, 2020
Az elnökválasztást azután kellett megismételni, hogy tavaly októberben az országot 2006 óta irányító Evo Morales negyedszerre is megnyerte az elnökválasztást, ám neoliberális és szélsőjobboldali ellenfelei csalással vádolták meg a szocialista elnököt. Az USA által finanszírozott Amerikai Államok Szervezete (OAS) egy gyorsjelentésében szintén rendszerszintű csalásokat mutatott ki, azonban később több egymástól független szakértői elemzés is rámutatott a vádak megalapozatlanságára. Eddigre azonban a hadsereg és a szélsőjobbos milíciák által hamar eltérített tüntetések száműzetésre kényszerítették az őshonos vidéki parasztvezetőből lett elnököt.
A puccs után egy jobboldali szenátor, Jeanine Áñez lépett ideiglenes elnökként Morales helyére, azonban az ország élére kerülése óta eltelt szűk egy évben nem sikerült széleskörű támogatottságot kiépítenie. Áñez a privatizáció híve, szeptember végén például több minisztere is lemondott az állami áramszolgáltató, az ELFEC magánosítása ellen tiltakozásképp, de nevéhez még a politikai ellenfeleinek tömeges bebörtönzése, újságírók megfélemlítése és legalább 31 ember karhatalom általi halála is köthető.
Áñez maga is indult az elnökségért a mostani választáson, azonban miután a támogatottsága kitartóan alacsony maradt, visszalépett Carlos Mesa javára. Mesa 2003 és 2005 között már vezette a dél-amerikai országot, ám a bolíviai földgázkészletek IMF nyomásra történő privatizációja miatt kirobbant tüntetéshullám lemondásra kényszerítette. Mesa jelenleg is ugyanezzel a jobboldali, neoliberális programmal indult, privatizálta volna az ország közjavait és visszavágta volna azokat a jóléti programokat, amelyek bolíviaiak millióit emelték ki a szegénységből Morales elnöksége alatt.
A Mozgalom a Szocializmusért párhuzamos számlálása szerint a párt a Szenátusban is többséget szerzett, azonban a korábbi kétharmad nem lesz meg nekik. Arce-nak 19, Mesának 13 és a harmadik helyezett Luis Fernando Camachónak 4 képviselője lesz a testületben.
Ahogy azt korábban írtuk, a Mozgalom a Szocializmusért ismételt, elsöprő győzelme jelzi, hogy
a térségben megkérdőjelezhetetlen hegemóniájú USA ellenőrzése a régióban meggyengült.
Ennek oka lehet a Trump kormányzat képtelensége arra, hogy a kormányzás bármely területén következetes, összefüggő agendát vigyen, illetve az is, hogy Washington figyelme más kihívásokra terelődött, az örökös Közel-Kelet mellett elsősorban a nagy riválisra, Kínára.
