Tizenhárom ember meghallt és több, mint negyvenen megsérültek egy Azerbajdzsán második legnagyobb városát, Gandzsát ért bombázás során. Az Örményország és Azerjbadzsán között Hegyi-Karabahban dúló konfliktus újabb összecsapásának áldozatai civilek voltak, akiket a hajnali órákban, nagyrészt az ágyban értek az egy egész házsort a földdel egyenlővé tevő robbanások.
A bombázások áldozatai közt két gyermek is volt, az egyikük egy 10 hónapos kislány akinek édesanyja és öt hozzátartozója is életét vesztette.
Az örmény külügyminisztérium tagadta, hogy az ő támadásukról lett volna szó és ezzel együtt Bakut vádolta meg, a vitatott terület egyik legnagyobb városának, a jelenleg örmény irányítás alatt álló, Sztepanakert elleni bombatámadásokkal.
Az azeri elnök ennek ellenére bosszút esküdött, amiben Törökország minden bizonnyal a segítségére lesz, mivel Ankara már délelőtt háborús bűncselekménynek nyilvánította a támadást.
A két ország közti konfliktus szeptember 27-én kapott új erőre, amikor örmény csapatok lelőttek két azerbajdzsáni helikoptert és tíz azeri tankot is ártalmatlanná tettek a két ország közötti vitatott Hegyi Karabakh (örményül Artzakh) területén. Erdogan még aznap felhívta és teljes támogatásáról biztosította İlham Aliyev azeri elnököt, miközben Nikol Pasinján örmény miniszterelnök a teljes országban szükségállapotot és általános mozgósítást rendelt el az azeri beavatkozás hírére.
A konfliktus akkor kezdődött, amikor a nemzetközi közösség hivatalosan Azerbajdzsán új állama részeként ismerte el a karabakhi enklávét, holott lakosságának többsége örménynek vallotta magát. Az új Örményország a helyzetet nem ismerte el, és önkéntes volt szovjet-örmény katonákból álló különítmény (fidaji) érkezett a területre, ahol kikiáltották a világ országainak többsége által el nem ismert örmény Artzakhi Köztársaságot. Artzakh azóta az Azerbajdzsán területén belül létező, de-facto örmény államalakulat, helyzetét az 1994-es tűzszüneti egyezmény stabilizálta.
