Szerdán adta át Szijjártó Péter a 4 milliárd forintból megépült győri napelemparkot, Európa legnagyobb tetőn kialakított napelemparkját. Az átadón a külügyminiszter arról beszélt, Magyarország milyen jól teljesít környezetvédelmi szempontokból, hiszen idén április első hétvégéjén a teljes magyar energiatermelés 27,3%-át adta a napenergia. Szijjártó szerint még sohasem álltunk ilyen jól.

Bár a külügyminiszter kétségtelenül megkérdőjelezhetetlen bizonyítékot mutatott fel,

a G7 által közzétett elemzés szerint sajnos az egy főre jutó szén-dioxid kibocsátás 2017-ben 5,2 tonna volt Magyarországon, miközben a világátlag 4,8 tonna, tehát ezt meghaladtuk.

Persze az USA-ban, illetve Kínában mérve valóban nagyobb ez a szám, úgyhogy amennyiben a „jól teljesítéshez” elég, hogy ne a legrosszabb helyen szerepeljünk a listán, valóban megveregethetjük a vállunkat.

Szijjártó az átadáskor azt is elmondta, a zöld politikát a növekedéssel összekötve képzeli el, hiszen szerinte a versenyképességnek és a környezetvédelemnek kéz a kézben kell járnia.

Azt is fontosnak tartja ugyanakkor, hogy  ne hagyjuk figyelmen kívül a rezsicsökkentés eredményeit, ugyanis

„ragaszkodunk ahhoz, hogy Európában a magyar emberek és a magyar ipar fizessék a legalacsonyabb rezsiköltségeket”.

A napelempark az Audi Hungária és az E.ON Hungária Csoport közös projektje volt, Szijjártó pedig azt is kiemelte, milyen sokat tett az Audi Hungária az elmúlt években az Audi elektromos fejlődéséhez. A győri Audi a második az Audi AG telephelyei közül, amely teljesmértékig karbonsemlegesen működik.

Az elhangzottak alapján ez azért is számíthatott fontos információnak, mivel Magyarország vállalta, hogy 2030-ra a villamos energiatermelés 90%-a karbonsemleges lesz, tehát a győri Audi is bizonyítja a vállalás melletti elköteleződést. Továbbá magyarázhatja, miért élveznek prioritás a napenergiát és a nukleáris energia kapacitást növelő beruházások (minden bizonnyal a paksi atomerőmű bővítését is ez indokolta).

Az Audi-reklám mellett azonban érdemes azt is figyelembe venni, hogy a legtöbb elemzés szerint

az egy évben kibocsátott egy főre jutó szén-dioxid mennyiségnek 2-3 tonnára kellene csökkennie ahhoz, hogy megelőzzük a klímakatasztrófát,

ezt pedig a legtöbb ország (Magyarország is) bőven meghaladja. A IEA statisztikái alapján egyébként Magyarország szén-dioxid kibocsátása valóban csökkent a harminc évvel ezelőttihez képest, 2010-hez viszonyítva azonban növekedett, tehát a tendencia nem sok jóra enged következtetni.

A helyzet megmentője az Áder János-i érv lehetne, miszerint a magyarországi környezetszennyezés nem számít a nagy államokéhoz képest, de úgy tűnik, a kormány mégis igyekszik ellensúlyozni a szén-dioxid kibocsátási statisztikákat. Ahogyan az ma a Mércén is megjelent, a Magyar Állam támogatni igyekszik például azokat, akik beszállnának a napelemes bizniszbe. Ez a segítség főként abból állt, hogy a földet korábban birtokló gazdák szándéka ellenére hozzásegítette a vállalkozókat az adott területhez.

Mindenesetre legalább az Audi jól jár a magyar zöld fordulattal.