Budapest mellett több magyar önkormányzat is nyílt levélben kezdeményezi, hogy az Európai Unió Bizottsága és az Európai Parlament támogassa azt a törekvést, hogy a világjárvány gazdasági hatásinak kezelésére megszavazott EU-s mentőcsomagnak legalább a felét ne a központi költségvetésen, hanem közvetlenül az önkormányzatokon keresztül használhassa fel Magyarország.
A nyílt levelet 10 ellenzéki és független polgármester írta alá:
- Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere
- Nyirati Klára, Baja polgármestere
- Nemény András, Szombathely polgármestere
- Csőzik László, Érd polgármestere
- Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere
- Péterffy Attila, Pécs polgármestere
- Hegedűs Péter, Balmazújváros polgármestere
- Lengyel Róbert, Siófok polgármestere
- Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere
- Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere
A levélben a polgármesterek az Euórpai Bizottság (EB) a jogállamisági kritériumokat Magyarszágon számon kérő jelentésének apropóján érvelnek a támogatások jelentős részének önkormányzati kézbe adása mellett.
Szerdán jelent meg az Európa Bizottság jogállamiságról szóló jelentése, melytől akár jövőbeli EU-s támogatások is függhetnek. Az államok pénzügyi helyzetét az EU évente vizsgálja, a jogállamiságról íródott jelentés pedig a Bizottság szerint főként Lengyelország és Magyarország szempontjából érdekes, ugyanis ezt a két országot érinti a „hetes cikkely szerinti eljárás”. A fő szempontok, amelyeket a jelentés vizsgált, a törvényhozás átláthatósága, a bíróság függetlensége, a médiatanács hatékonysága és függetlensége, illetve az antikorrupció ügye voltak. Jelenleg az Unión belül is vita folyik arról, hogy a jövőben megvonhassák-e az EU-s támogatásokat, amennyiben sérül a jogállamiság kritériuma. A másik lehetséges szankció, melyre a jelenleg is érvényben lévő szabályozás lehetőséget ad, a tagállam szavazati jogának felfüggesztése, ez azonban egy rendkívül valószínűtlen forgatókönyv, az EU történetében még sosem vetették be.
Mint írják, a magyar kormány tevékenységét – amely a megfogalmazásuk szerint „megbetegítette” a magyar demokráciát, s ezért szankciót érdemel – illető megjegyzések nem vonatkoztathatóak minden magyarra.
Ezért a polgármesterek azt kérik, hogy az Európai Unió ne csak a kommunikációjában, de tetteiben is érvényesítse ezt a különbségtételt, mert miközben visszaélés esetén az Orbán-kormány büntetése indokolt lehet, a magyar embereknek meg kell kapniuk azokat a támogatásokat, amelyek nekik járnak.
„Ha lebontják a jogállamot, azt csakis a magyar kormány teszi, nem a magyarok. Miként az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) az uniós támogatásokkal való visszaéléseket rögzítő szégyenlistájának élén sem Magyarország áll, hanem az Orbán-kormány. E tekintetben legfeljebb a szégyenben osztozhatunk, a felelősség kizárólag a kormányé”
– írják.
Azt is hozzáteszik, támogatják az Európai Unió azon törekvését, hogy a jogállami kritériumokat, az európai alapértékeket kivételezés nélkül kérik számon a tagállami kormányokon, és hogy a számonkéréshez szankciókat is társítsanak. Azonban szerintük a jogállami kritériumok számonkéréséhez társított szankciók legfeljebb a magyar kormányra vonatkozhatnak, de nem hozhatják hátrányos helyzetbe Magyarországot, a magyar embereket, különösen gazdasági válság idején.
Magyarország elméletileg összességében több mint 6 milliárd eurót – több mint 2000 milliárd forintot – kaphat a koronavírus elleni EU-mentőcsomagból, ennek legnagyobb részét (4,64 milliárd) az újjáépítési alap (RRF) teszi ki.
10 városvezető ezért – mint írják – több magyar önkormányzat nevében azt kezdeményezi, hogy az Európai Unió Bizottsága és az Európai Parlament támogassa azon törekvésüket, hogy ennek a támogatásnak legalább a felét az önkormányzatokon keresztül használhassa fel Magyarország.
Szerintük ez a kezdeményezés lehet a megoldás arra, hogy az Európai Unió és az Orbán-kormány vitájából az európai értékek és a magyar emberek kerüljenek ki győztesként.
Úgy vélik, kezdeményezésük támogatása már csak azért is indokolt, mert a magyar kormány a járvány elleni védekezésben is magukra hagyta az önkormányzatokat.
Az uniós források közvetlen városi támogatásának ügyét elsőként a Szabad Városok Szövetsége, vagyis Pozsony, Varsó, Prága és Budapest együttműködése kezdeményezte. Az összeurópai önkormányzati mozgalom célja, hogy felhívja a figyelmet a közvetlen városi támogatások fontosságára az EU következő többéves költségvetésében, illetve a European Green Deal, a Recovery and Resilience Facility (RRF) és a REACT EU programokhoz kapcsolódó források elosztásában. 2019. december 16-án Budapesten találkoztak a V4-es fővárosok főpolgármesterei és aláírták a Szabad Városok Szövetségének értéknyilatkozatát.
Ráadásul a nyílt levél aláírói szerint az Orbán-kormány részéről a következő hétéves EU-s költségvetési ciklus előkészítése nem átlátható módon történik, sem a lakosságot, sem az önkormányzatokat nem vonják be a stratégia tervezésébe. Az önkormányzatok kihagyása a tervezés folyamatából pedig a demokratikus deficiten túl komoly megvalósíthatósági kockázatokat rejt magában, egyben sérti az Európai Unió jogát, amely előírja a partnerségi elv alkalmazását a tervezési folyamatokban.
„A magyar önkormányzatok készen állnak településeik lakóinak megsegítésére úgy, hogy közben a jogállami kritériumokat és az európai normákat is érvényesítik”
– írják a levél záró soraiban.
A teljes levél elolvasható Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-bejegyzésében:
