Október 2-ától – azaz tegnaptól – új szabályokat vezetett be a fehérorosz külügyminisztérium a külföldi tudósítók akkreditációjára – írja Anatolij Glaz, a belorusz külügyminisztérium sajtótitkárának bejelentésére hivatkozva a független fehérorosz hírportál, a TUT.by.

Ez egyben azt is jelenti, hogy az eddig érvényben lévő tudósítói engedélyeket visszavonják, és minden médiumnak és szabadúszónak új akkreditációt kell igényelnie.

Mivel azonban a belorusz külügy akkreditációk elbírálásában illetékes bizottsága csak hétfőn kezdi meg a munkát, ezért az a helyzet fog előállni, hogy ezen a hétvégén törvényesen egyetlen külföldi újságíró sem tudósíthat majd az augusztus óta zajló tiltakozások aktuális fejleményeiről.

Anatolij Glaz szerint a kormánynak nem áll szándékában „nagytakarítást” végezni az újságírók között, mindössze az a tudósítók engdélyeinek új szabályok szerinti megújításáról van szó. Az akkreditációról szóló új szabályozás szerinte „liberálisabbá” vált, figyelembe véve az EBESZ és a Velencei Bizottság számos ajánlását.

Mint ismert, augusztus végén 19 külföldi újságírót fosztottak meg akkreditációjuktól Fehéroroszországban: köztük a BBC, a Reuters, a Radio Svaboda, és az AFP tudósítóit.

„Az új rendelet nemcsak a hozzánk érkezett észrevételeket veszi figyelembe, hanem azt a példátlan, hibrid nyomást is hazánk ellen, amelyet a közelmúltban külföldről alkalmaztak a média segítségével” – mondta.

Glaz szerint az új szabályozásba bekerült „a Belarusz Köztársaság információs szuverinitásának védelméhez való jog” is, amivel elsősorban a „szélsőséges nyugati médiumokkal” szemben kívánja felvértezni magát a kormány.

A belorusz külügyminisztérium honlapján részletezi az újításokat, amelyekkel kapcsolatban azt ígérik, hogy – papíron – megkönnyítik az akkreditáció megszerzésének eljárását:

• az eddigi gyakorlattal szemben elektronikus formában kell benyújtani az ideigelene akkreditációhoz szükséges dokumentumokat, és maga a jóváhagyás folyamata is elektronikusan fog zajlani
• az újságírók saját maguk nyomtathatnak ideiglenes akkreditációs kártyát
• az akkreditációra benyújtott dokumentumok elbírálásának időtartama jelentősen csökkenni fog: az ideiglenes akkreditációé 20 napról 5-re – ra, az állandóé 2 hónapról 30 napra
• bevezetésre került az állandó akkreditáció legfeljebb 3 évre szóló  meghosszabbításának lehetősége (korábban csak 1 évre volt lehetőség)

Korábban egy másik, a fehérorosz tüntetésekhez kapcsolódó, sajtószabadság elleni fellépésről is beszámoltunk a Mércén: a Komszomolszkaja Pravda napilap lekerült az újságosok polcairól, miután részletesen, cenzúramentesen beszámolt a tüntetésekről.

Csütörtökön  – Kanada és az Egyesült Királyság után – szankciók bevezetése mellett döntöttek Fehéroroszországgal szemben az európai uniós tagállamok vezetői a szeptemberi elcsalt elnökválasztás, illetve az azt követő megmozdulások részvevői elleni erőszakos fellépés miatt. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint az európai uniós szankciós listán mintegy negyven olyan ember szerepel, akik felelősek a hatósági erőszak elrendeléséért vagy részt vettek annak végrehajtásában, de Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök nincs a listán.

Pénteken az amerikai kormány adott közleményt, mely szerint Fehéroroszország nyolc tisztségviselőjét, köztük a belügyminisztert sújtotta szankciókkal. Az amerikai álláspont szerint a szankcióval sújtottak, köztük Jurij Karajev belügyminiszter és helyettese irányították az augusztusi választások után tüntetők elleni erőszakos fellépést. A büntető intézkedések érintettjei között van a fehéroroszországi választási bizottság két tisztségviselője is.

(TUT.by, MTI)