A várt módon szombaton megnevezte az elhunyt Ruth Bader Ginsburg utódját Donald Trump amerikai elnök a Legfelsőbb Bíróságba a Fehér Házban. Amy Coney Barrett a várt módon a republikánusok különleges, konzervatív bírókat tömörítő hálózatának, a Föderalista Társaságnak a listájáról származó, hívő katolikus bíró. Barrettről, aki Antonin Scalia mellett segédkezett már az alkotmányosságot felügyelő, legfelsőbb bírói testület munkájában, eddig a chicagói székhelyű 7. fellebviteli körzet bírója volt, erre a pozícióra ugyancsak Trump idején, 2017-ben nevezték ki.
Az elnök Barrett jelölését „fényes pillanatnak” nevezte, és hangsúlyozta, ő csupán a ötödik nő, akit a Legfelsőbb Bíróságba jelöltek az ország történelme során.
A 48 éves Barrett ezt megelőzően a katolikus Notre Dame Egyetem jogászprofesszora volt, és magát is hívő katolikusnak tartja. Neve már régóta forog az ultrakonzervatív körökben, mint a top 3 konzervatív bíró, akit egy republikánus többségű Szenátus még megerősíthet. Az első kettő, Neil Gorsuch és Brett Kavanaugh már legfelsőbb bírókká váltak 2017 óta.
Amy Barrett New Orleansban született hétgyermekes családanya és 2017-es kinevezéséig a helyi Notre Dame Egyetem erős és lelkes, konzervatív jogértelmezést előadó professzoraként és magánügyvédként volt ismert republikánus körökben. Miután 2017-ben a 7.-es körzetbe jelölték, kongresszusi meghallgatásán ugyan megígérte, hogy „hite nem fogja befolyásolni bírói döntéseit”, ugyanakkor azóta, és azelőtt is kiderült: azok közé az ultrakonzervatív jogászok közé tartozik, akik betű szerint értelmeznék az Egyesült Államok 1780-ban írt alkotmányát. Egy helyütt pedig az abortuszhoz való jogot szövetségi szinten is lehetővé tevő, Roe v. Wade alkotmánybírósági döntéssel kapcsolatban nyíltan kijelentette:
az nem helyes, a precedensjog szerinte ugyanis nem korlátozhatja az alkotmány eredeti, leírt szándékait, így a fundamentalista jogi értelemben a nők önrendelkezését súlyosan korlátozó „élethez való jogot” sem.
Más döntésekhez fűzött bírói különvéleményéből kiderült, még Wisconsin állam kifejezett tiltása ellenére sem büntetett volna fegyverviselésért az azt biztosító második kiegészítés hatályát védve, és hogy egyetértett a Trump-kormányzat azon döntésével, mely szerint a letelepedést biztosító zöldkártya-várományos bevándorlóknak se járjon például fogyatékkal élőknek szóló, szövetségi segítség.
Amy Barrett tehát, miközben avatott szakértője szakterületének, elkötelezett vallásos jobboldali is, akinek határozott véleménye az amerikai közéletben széles körben ismert. Éppen ezért egyenesen egykori mestere, az ugyancsak kérlelhetetlenül fundamentalista Scalia bíró utódjának tartják őt a jelöltek közül, akit azonban morális kifogásokkal jóval nehezebben támadhatnak a liberálisok, mint például Kavanaugh bírót.
Ha pedig Amy Barrettet megerősítik, azzal a konzervatív Kentucky-i szenátor, Mitch McConnell, a kormányzó párt frakcióvezetője élete munkáját zárhatja le, hiszen a 9 fős testületben vele együtt 6 főre emelkednek a konzervatív bírók aránya. Ruth Bader Ginsburg elhunyta után a liberális oldalt már csak a Bill Clinton által a testületben jelölt, ugyancsak igen koros Stephen Breyer, és Obama két jelöltje Sonia Sotomayor és Elena Kagan képviselnék egyértelműen.
Noha Scalia 2016 februári halála után Barack Obama Merrick Garland személyében megpróbált a liberális republikánusok számára is elfogadható, középen álló legfelsőbb bírót jelölni, az akkor már a szenátusi többséget vaskézzel irányító McConnell megakadályozta, hogy a választás előtt meghallgatást tartsanak a posztra. Arra hivatkozott, hogy az elnökválasztás előtt ez etikátlan lenne az amerikai néppel szemben, és csak az új elnöknek lehetne igazi felhatalmazása új legfelsőbb bírót jelölni.
Most, 2020-ban viszont ő, Trump és a republikánus többség éppen ugyanerre készül a novemberi választások előtt Amy Coney Barrett esetében, igaz, ez mostmár nem zavarja McConnellt sem.
További, morális problémát okozhat, hogy a média jelentései szerint Ginsburg főbíró halálos ágyán egy rövid jegyzetben közölte végakaratát, amelyben azt kérte, csupán az elnökválasztás után jelöljenek új főbírót. A végakarat azonban nem jogi kategória, a jobboldal pedig semmit nem kíván úgy, mint végleg megszerezni az ország legfontosabb bírói testületét.
Ezzel McConnell befejezné azt a munkát, amit azután kezdett el, hogy a jobboldalt 1987-ben sokkolta hogy a Szenátus végül a demokrata Ted Kennedy szenátor vezetésével megakadályozta Ronald Reagan konzervatív legfelsőbb bírójelöltjének, Richard Borknak a megerősítését. McConnell, akinek politikai pályáját meghatározta a liberálisok ellen esküdött bosszú, először 1993-ban vágott vissza, mikor a kemény republikánus frakcióegység létrehozásával elérte, hogy Anita Hill szexuális zaklatásról szóló vádjai ellenére is elfogadták Clarence Thomas főbírói jelölését.
A Bork-meghallgatások hatására kezdte el több republikánus vezető személyiség a Roosevelt elnöksége óta fennálló, mintegy fél évszázados liberális bírói hegemónia ellen megszervezni a Föderalista Társaságot, amely külön, egyre jobban pénzelt érdekcsoportba szervezte az ultrakonzervatív, gyakran vallásos bírójelölteket minden szinten felmerülő posztra. Három évtizedes munkájuk következtében Trump alatt az összes kerület, körzeti fellebviteli bírói posztra és a Legfelsőbb Bíróságba sem kerültek be kompromisszumos jelöltek, így az elmúlt négy évben mindegyik jogszolgáltató testületben erősen eluralkodott a jobboldali, fundamentalista filozófia. Mint emlékezhetünk, ez azt jelentette, hogy a Brett Kavanaugh elleni, nagyon is valós kamaszkorában elkövetett szexuális zaklatási vádak sem vezethettek ahhoz, hogy a republikánus többség elutasítsa.
Ez azért lehet kihívás, mert a jövőben ez blokkolhat minden lényeges, baloldali reformot még akkor is, ha a republikánusok elveszítik az elnökválasztást és akár szenátusi többségüket is.
Korábban pár mérsékelt republikánus szenátor jelezte ellenérzéseit az elnökválasztás előtti bíróválasztással kapcsolatban, a döntő szavazatot jelentő, hívő mormon Utah-i szenátor, Mitt Romney azonban jelezte, ő nem gördítene a meghallgatások és a szavazás új Kongresszus előtti lezavarása elé akadályt, így úgy tűnik, McConnellnek elég szavazata lehet a sikerhez.
Két napja pedig egy részletes, titkos terv is kiszivárogott arról, hogyan próbálja meg ennek ellenére a Demokrata Párt mindezt megakadályozni, ehhez rendelkezésükre áll egy tucat eszköz az általuk irányított Képviselőházban is.
Ugyanakkor McConnellhez hasonlóan Joe Biden volt alelnök, a demokraták elnökjelöltje is a legfelsőbb bírósági jelölési harcok veteránja, így minden bizonnyal bármit megpróbálnak majd azért, hogy mindezt megakadályozzák.
