A TV2 Tények című hírműsorában Gönczi Gábornak adott újabb exkluzív interjút a járványhelyzetről és a vakcinakutatásról Orbán Viktor miniszterelnök. A műsorvezető azzal kezdte, miközben az 1000 körüli fertőzési szám minden napra jellemző immár, aközben Orbán másik szeme „nevethet”, mivel a hitelminősítők „felértékelték” Magyarország besorolását.
Orbán azonban hangsúlyozta, az elhunyt emberek miatt érzett fájdalmat nem pótolhatja a gazdaság állapota, hiszen „a gazdaság egy napon majd helyreáll, de az elvesztett emberéleteket nem lehet pótolni.”
A miniszterelnök szerint a tavaszi védekezés más volt mint a mostani, ennek fő oka pedig az, hogy „tavasszal még nem tudtuk pontosan mikor lesz vakcina.”
Elmondta, az amerikaiakkal, oroszokkal, japánokkal és az EU-val is tárgyalnak, ezek közül Orbán szerint az USA vakcinája már „az év végére kész lehet.”
„Az orosz vakcinát még nem fogadta el a WHO, tehát ezzel óvatosak vagyunk”
-tette hozzá Orbán.
A kormányfő elismételte, szerinte a nemzeti konzultáció tanulsága az, hogy „az országnak működnie kell” a járvány ellenére is. Hozzátette, ez a kívánalom nem egy egyszerű, és az egészségügyi dolgozókon múlik. Hozzátette, együtt érez a kényszerűen „átvezényelt” egészségügyiek nehéz helyzetben vannak, de a magyar védekezési rendszer sajnos ezt az intézkedést is megköveteli.
Orbán ekkor külön megjegyezte, katonai szakszavak helyett „enyhébb kifejezéssel” inkább „átcsoportosításnak” szeretné nevezni ezt az intézkedést.
Arra a kérdésre, mennyire fegyelmezettek a magyarok, Orbán azt mondta, „a nyár ugyan nagy kerítő”, de „az ősz lehűti a kedélyeket” ezért szerinte mostanra a maszkviselésben és távolságtartásban is ismét fegyelmezettebbek vagyunk.
Arról is szó esett a kormányközeli médiában a miniszterelnök óvatosságra intett a gazdasági számokkal kapcsolatban, szerinte azonban „óvatosnak kell lenni” és a munkahelyteremtésre kell koncentrálni. Ezt szerinte „adócsökkentéssel” lehet ösztönözni, az állami és közmunkarendszer maximum csak kisegíthet. Orbán hozzátette, a közmunka „nagyon elmaradt a kívánatos fizetéstől” de a semminél jobb.
„Most több ember dolgozik, mint januárban, vagy márciusban, több mint négy és fél millió ember dolgozik ma Magyarországon.”
-szerinte ez példátlanul magas szám. Orbán szerint pedig „a vállalkozókon múlik”, képesek-e „versenyképes munkahelyeket” létrehozni. Példaként említette, egy Franciaországban bezárt üzemet megszerezhetünk, de ha „nem elég alacsony az adó”, akkor innen is elvihetik a gyártást máshová.
Gönczi ezek után újabb magas labdát dobott fel Orbánnak, aki kérdésére válaszolva kifejtette, miközben vidéken „minden visszatért a rendes kerékvágásba”, aközben Budapesten „komoly probléma van”, mivel itt „nem magyarok üdülnek”, ezért nem tud visszatérni a normális kerékvágásba.
„Kell, hogy a magyarok is itt legyenek Budapesten […] nagyon sok pénzt hagytunk a budapesti vállalkozóknál, mintegy kétezer milliárd forintot adtunk nekik oda a hitelmoratóriummal, ami a világon egyedülálló. Itt nem ártana a rásegítés!”
-kritizálta a miniszterelnök Karácsony Gergely főpolgármestert is. Az eddigi háborús hangvétel helyett Orbán ezek után lépést váltott, és az érző apa imidzsét előhúzva megígérte: ki fogjuk bírni, és ki fogunk kerülni ebből a nyomorúságból, megerősödve.
A miniszterelnök a fertőzések újbóli, robbanásszerű emelkedése óta immár a második, exkluzív interjúját adja a kormánymédiában. Ezt megelőzően szeptember 12-én már az M1-ben, Volf-Nagy Tündének is exkluzív interjúban számolt be arról, ugyan a járvány visszatért, a legfőbb üzenet továbbra is az, hogy „Magyarország működni fog.” Ezzel arra utalt, hogy karanténra, kijárási korlátozásokra és termelő üzemek ideiglenes leállására most nem kell számítani a közeljövőben.
Ebben a hosszabb interjúban beszélt arról is, „kész haditervvel” várja a koronajárvány legújabb hullámát, ugyanakkor a magyar gazdaságot is szeretné megóvni.
Ez mindeddig mérsékelten sikerült: a legújabb adatok szerint a kormány gazdaságvédelmi akcióterve – amelynek alapját különböző, nem vészhelyzeti kiadásokkal a kormány amúgy is folytonosan csökkentette nyár folyamán – úgy tűnik, nem tudja megelőzni a szeptember 1-én prognosztizált, igen súlyos 14%-os GDP-zuhanást a legutolsó negyedévben, arról pedig, hogy mekkora recesszió lehet ebből 2021-ben, még ötletelni sem mernek egyelőre a szakértők.
