A TV2 Tények című hírműsorában Gönczi Gábornak adott újabb exkluzív interjút a járványhelyzetről és a vakcinakutatásról Orbán Viktor miniszterelnök. A műsorvezető azzal kezdte, miközben az 1000 körüli fertőzési szám minden napra jellemző immár, aközben Orbán másik szeme „nevethet”, mivel a hitelminősítők „felértékelték” Magyarország besorolását.

Orbán azonban hangsúlyozta, az elhunyt emberek miatt érzett fájdalmat nem pótolhatja a gazdaság állapota, hiszen „a gazdaság egy napon majd helyreáll, de az elvesztett emberéleteket nem lehet pótolni.”

A miniszterelnök szerint a tavaszi védekezés más volt mint a mostani, ennek fő oka pedig az, hogy „tavasszal még nem tudtuk pontosan mikor lesz vakcina.”

Elmondta, az amerikaiakkal, oroszokkal, japánokkal és az EU-val is tárgyalnak, ezek közül Orbán szerint az USA vakcinája már „az év végére kész lehet.”

„Az orosz vakcinát még nem fogadta el a WHO, tehát ezzel óvatosak vagyunk”

-tette hozzá Orbán.

A kormányfő elismételte, szerinte a nemzeti konzultáció tanulsága az, hogy „az országnak működnie kell” a járvány ellenére is. Hozzátette, ez a kívánalom nem egy egyszerű, és az egészségügyi dolgozókon múlik. Hozzátette, együtt érez a kényszerűen „átvezényelt” egészségügyiek nehéz helyzetben vannak, de a magyar védekezési rendszer sajnos ezt az intézkedést is megköveteli.

Orbán ekkor külön megjegyezte, katonai szakszavak helyett „enyhébb kifejezéssel” inkább „átcsoportosításnak” szeretné nevezni ezt az intézkedést.

Arra a kérdésre, mennyire fegyelmezettek a magyarok, Orbán azt mondta, „a nyár ugyan nagy kerítő”, de „az ősz lehűti a kedélyeket” ezért szerinte mostanra a maszkviselésben és távolságtartásban is ismét fegyelmezettebbek vagyunk.

Arról is szó esett a kormányközeli médiában a miniszterelnök óvatosságra intett a gazdasági számokkal kapcsolatban, szerinte azonban „óvatosnak kell lenni” és a munkahelyteremtésre kell koncentrálni. Ezt szerinte „adócsökkentéssel” lehet ösztönözni, az állami és közmunkarendszer maximum csak kisegíthet. Orbán hozzátette, a közmunka „nagyon elmaradt a kívánatos fizetéstől” de a semminél jobb.

„Most több ember dolgozik, mint januárban, vagy márciusban, több mint négy és fél millió ember dolgozik ma Magyarországon.”

-szerinte ez példátlanul magas szám. Orbán szerint pedig „a vállalkozókon múlik”, képesek-e „versenyképes munkahelyeket” létrehozni. Példaként említette, egy Franciaországban bezárt üzemet megszerezhetünk, de ha „nem elég alacsony az adó”, akkor innen is elvihetik a gyártást máshová.

Gönczi ezek után újabb magas labdát dobott fel Orbánnak, aki kérdésére válaszolva kifejtette, miközben vidéken „minden visszatért a rendes kerékvágásba”, aközben Budapesten „komoly probléma van”, mivel itt „nem magyarok üdülnek”, ezért nem tud visszatérni a normális kerékvágásba.

„Kell, hogy a magyarok is itt legyenek Budapesten […] nagyon sok pénzt hagytunk a budapesti vállalkozóknál, mintegy kétezer milliárd forintot adtunk nekik oda a hitelmoratóriummal, ami a világon egyedülálló. Itt nem ártana a rásegítés!”

-kritizálta a miniszterelnök Karácsony Gergely főpolgármestert is. Az eddigi háborús hangvétel helyett Orbán ezek után lépést váltott, és az érző apa imidzsét előhúzva megígérte: ki fogjuk bírni, és ki fogunk kerülni ebből a nyomorúságból, megerősödve.

A miniszterelnök a fertőzések újbóli, robbanásszerű emelkedése óta immár a második, exkluzív interjúját adja a kormánymédiában. Ezt megelőzően szeptember 12-én már az M1-ben, Volf-Nagy Tündének is exkluzív interjúban számolt be arról, ugyan a járvány visszatért, a legfőbb üzenet továbbra is az, hogy „Magyarország működni fog.” Ezzel arra utalt, hogy karanténra, kijárási korlátozásokra és termelő üzemek ideiglenes leállására most nem kell számítani a közeljövőben.

Ebben a hosszabb interjúban beszélt arról is, „kész haditervvel” várja a koronajárvány legújabb hullámát, ugyanakkor a magyar gazdaságot is szeretné megóvni.

Ez mindeddig mérsékelten sikerült: a legújabb adatok szerint a kormány gazdaságvédelmi akcióterve – amelynek alapját különböző, nem vészhelyzeti kiadásokkal a kormány amúgy is folytonosan csökkentette nyár folyamán – úgy tűnik, nem tudja megelőzni a szeptember 1-én prognosztizált, igen súlyos 14%-os GDP-zuhanást a legutolsó negyedévben, arról pedig, hogy mekkora recesszió lehet ebből 2021-ben, még ötletelni sem mernek egyelőre a szakértők.