Életének 87. évében Washington DC-ben elhunyt Ruth Bader Ginsburg, az amerikai Legfelsőbb Bíróság legismertebb liberális tagja. A híradások szerint Ginsburg régóta húzódó hasnyálmirigyrákja szövődményeibe halt bele, otthonában, családi körben.

Mint ahogy Antonin Scalia konzervatív főbíró 2016 februári halála megemelte az elnökválasztás tétjeit, úgy Ginsburg mostani távozása ugyanilyen földrengésszerű hatással lehet a 2020-as választási ciklusra, ugyanis a legfelsőbb bírók kinevezése az elnök hatáskörébe tartozik.

Négy éve, a mandátuma végén járó Barack Obamának a republikánus többségű szenátus nem engedte, hogy új bírát nevezzen ki az amerikai igazságszolgáltatás legmagasabb fórumába, mondván: nem lenne fair, hogy egy távozóban lévő elnök hozza meg a döntést az új elnök helyett.

A közvélemény-kutatásokat figyelembe véve, most a demokraták érvelhetnének úgy, Trumpnak nem szabadna betöltenie már a választások előtt Ginsburg megüresedett helyét.

A CNN hírcsatornának nyilatkozó politikai elemző szerint azonban a Szenátus republikánus többsége megpróbálhat már a választás előtt legalább jelöltet megnevezni, akit azután az elnökválasztás utáni „béna kacsa” Kongresszusban próbálna meg elfogadtatni. Chuck Schumer, a demokraták szenátusi vezetője már korábban hangsúlyozta, a jobboldal tervét mindenáron meg kell akadályozni, hiszen alapvető női jogok is veszélybe kerülhetnek, ha ez sikerülne.

Miután azonban Donald Trump elnök 2017-ben már bejuttatta a testületbe a konzervatív Neil Gorsuch bírót, 2018-ban pedig mellé botrányos körülmények között került be a szexuális zaklatással is vádolt Brett Kavanaugh is, így csupán a testület teljes átvétele lehet immár tét, a Roberts-bíróságban a karakteres liberális-baloldali hang képviselői jelenleg Sonia Sotomayor, Obama jelöltje és Elena Kagan, Clinton másik jelöltje maradtak.

Bader Ginsburgot 1993-ban jelölte a testületbe Bill Clinton, 27 éves legfelsőbb bírói tevékenysége áttörést hozott a nők jogaiban, kinevezése előtt már országosan ismert jogvédőnek számított.

„Nemzetünk vele történelmi jelentőségű jogtudóst veszített el” – mondta a hírre reagálva a Legfelsőbb Bíróság elnöke, John Roberts, hozzátéve, hogy „generációk fognak emlékezni Ginsburg fáradhatatlan munkájára.”

Ruth Bader Ginsburg 1933-ban a New York Cityben található Flatbushban született progresszív zsidó, középosztályi családba. A Harvard jogi karána akkor még ritka módon, nőként kapott diplomát, ezután 1963 és 1972 között a New Jersey-i Rutgers Egyetem professzora volt, majd társaival megalapította az USA legbefolyásosabb jogvédő civil szervezete, az ACLU nőjogi projektjét.

1980 óta szolgált szövetségi bíróságokban, 1980 és 1993 között a washingtoni kerület bírójaként.

(CNN)