Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel fél nyolckor ismét rádióinterjút adott a közmédiában.

Mint az a beszélgetésből kiderült, a kormányfő a fertőzésszámok emelkedésével az első hullámhoz hasnolóan ismét kórházlátogatásokra adta a fejét, most például a Korányi kórházból érkezett a Kossuth Rádió stúdiójába.

Orbán úgy fogalmazott, hogy miután megérkezett a második hullám, és „szügyig állunk benne”, a „régi praktikákat kell elővenni”, így ha indokolt, személyesen is részt vesz a kórházak ellenőrzésében

A miniszterelnök reagált arra, hogy – mint fogalmazott – „a baloldali sajtóban” elterjedt, hogy kapacitásproblémákkal küszködik a Korányi, ezért hajnalban kiement megállapítani, hogy ez nincs így.

Az viszont Orbán szerint is igaz, hogy az orvosok is látják, hogyan fut fel az ellátásra szorulók száma, és azt is látják, hogy „hol lesz majd vége az ő kórházuk kapacitásának”. A miniszterelnök ezért arról beszélt: a kormánynak van egy „lépcsőzetes haditerve” – amit Orbán szóban Kálser Miklósnak tulajdonított -, ami alapján a megtelet kórházakhoz új, szabad kapacitású intézmények láncszerűen kapcsolódnak be a védekezésbe.

„Ha nem is szeretjük ezeket a katonai kifejezéseket, de mégiscsak van egy haditervszerű intézkedési tervünk arra, hogy ahogy nőnek az esetszámok, ehhez hogyan alkalmazkodik az egészségügy”

– mondta.

Orbán szerint jelen pillanatban  tízezer olyan ágyunk van, ahol el tudunk látni koronavírusbeteget, de ha ez a szám ne lesz elegendő, akkor jön a következő tízezer, majd a harmadik.

„Nem loptuk mi a napot március óta, felkészítettük az egészségügyet a második hullámra”

– tette hozzá.

Azt is elismerte ugyanakkor a kormányfő, hogy a védekezéstől függetlenül „nincs tökéletes állapotban” az egészségügy, példaként említve, hogy amikor ma kórházlátogatásra ment, ott is huszonnégyóráztak a „leharcolt állapotban lévő” takarítónők és az ügyeletes orvos.

„Nem akarom azt mondani, hogy a dolgok kényelmesen és elegánsan és jól fizetetten haladnak, itt még sokat kell dolgoznunk, hogy ilyenek legyenek a kórházak”

– fogalmazott.

A múlt héthez hasonlóan Orbán megismételte, hogy most más lesz a védekezésünk, mint tavasszal. Most nem azt kérik ezért, hogy maradjunk otthon, hanem mindenki tartsa be az elővigyázatossági szabályokat, amelyek a maszkviselésre, távolságtartásra és a kézfertőtlenítésre vonatkoznak.

Arra a kérdésre, hogy a szerdán bejelentetteken túl várhatók-e további szigorítások, Orbán azzal felelt:  „nem a hasára üt”, amikor meghoz egy döntést, az Operatív Törzs javaslataira reagálva jelenti be az intézkedéseket, és ha ők további szigorításrokra a kérik, akkor ő meg fogja hozni ezeket a döntéseket.

A „baloldalt” is arra kérte Orbán, hogy ne támadják a járványügyi szakembereket, inkább a kormányt vagy őt magát, ismét kaumhírnek titulálv,a hogy nincs elég dolgozó és lélegeztetőgép a kórházakban.

Nagy Katalin riporter erre – a reggeli Orbán-interjúk történetében nem először – egy valódi közszolgálati kérdéssel kontrázott:

„De miniszterelnök úr, miért nem tesz följelentést a szaktárca ilyenkor, megvan arra a jogszabály, ezt kérdezik az emberek, hogy ezt a sok álhírt meg félelemkeltő információt közli a sajtó, miért nem lép a szaktárca ezügyben?”

Orbán szerint nem a sajtónak kell felróni, hogy a balhénak mindig nagyobb tere van, mint a jó híreknek, inkább a „baloldali politikusokat” okolja, mert szerinte ha a vírussal szembeni védekezés „kikerülne a politikai viták homlokteréből”, akkor a sajtó sem így keretezné a dolgokat.

Arra a kérdésre, hogy a vírus a mostani várakozások szerint az igen messzi december-január környékén tetőzhet, Orbán úgy felelt: „Valahogy majd kibírjuk”. A miniszterelnök szerint „nem lesz egy jó hangulatú őszünk”, mert a védekezésről szól majd. „Adja Isten, hogy ne legyen igazam, de a napi megbetegedések száma meg fogja haladni az ezret” – mondta.

A miniszterlenök arról is beszélt, hogy a szigorításokhoz kapcsolódó munkafolyamatok részletszabályait Pintér Sándor belügyminiszter és Kásler Miklós emberi erőforrásminiszter „higgadtan” kidolgozzák. Példaként arra tért ki, hogy az alsó tagozatosok szülei bekísérhetik az aulákba gyermeküket, megvárhatják a kötelező hőmérőzést, és ha a tanulónál magas testhőmérsékletet mérnek, hazavihetik a diákot.

Orbán az egyik kérdésre válaszolva elárulta, hogy több ülést is tart a közeljövőben a gazdasági operatív törzs, a következő ülés szombaton lesz. Ezen egy dolgoról fognak dönteni, a hitelmoratóriumokról. Az első hullámban hozott döntés szerint a családok és a vállakozások január 1-ig felfüggeszthették hiteleik törlesztését, de mivel január 1. közel van már, ezért a kormány most azt vizsgálja, folytatódjon-e a hitelmoratórium.

A gazdaság talpra állásáról Orbán azt mondta: az ő fejében nincs végpontja a védekezésnek, amikor lesz vakcina, akkor lesz vége. A gazdságban is látja a bajokat a miniszterelnök, de a „baloldal által tagadott” számokra hivatkozva azt mondta, ennek az évnek a januárjában 4 458 ezer ember, augusztusban pedig 4 513 ezer ember dolgozott. A kormányfő ebből arra a következtetésre is jutott, hogy a várt munaknélküliséggel ismét inkább munkaerőhiány lesz az országban.

A fővárosi turusztikai vállalkozások helyzetét „speicális budapesti problámának nevezte: szerinte hiányzik egy, a belföldi turisták fogadására épülő üzleti modell Budapesten, mert ha ez nem lesz, nem lesznek munkahelyek. Ennek kidolgozására biztatta Orbán az interjúban „többek között az önkormányzatot is”.

Nagy Katalin azt is felemlegette, hogy éppen – a jubileuminak kevéssé nevezhető – 14. évfordulója volt tegnap az őszödi beszéd kiszivárgásának. Orbán az akkori eseményekről azt mondta: ha akkor alkotmányon kívüli eszközökkel csatornázták volna be az elégedetlenséget a poltikába, akkor „kinyitottak volna egy kaput”, ahol majd egymás után jönnek azok a politikai akciók, ahol majd alkotmányon kívüli eszközökkel fogják az éppen soron lévő kormányt megbuktatni, amikor nehéz helyzet alakul ki.

„És ha ilyen eszközöket lehet alkalmazni nehéz helyzetekben, akkor itt válság válság hátán lesz”

– idézte korábbi önmagát a miniszterelnök.