A mai napon másodjára lépett Orbán Viktor a nyilvánosság elé koronavírus ügyben: reggeli Facebook-videója után, melyben bejelentette, hogy október 1-től kötelező lesz a hőmérséklet-mérés az iskolákba való belépéskor, valamint, hogy az influenzaoltást ingyenessé teszik, a koronavírus-teszt pedig hatósági áras lesz, este az M1-nek adott interjút a miniszterelnök. Szinte ugyanazok a dolgok hangzottak el, mint Orbán pénteki Kossuth rádiós interjújában,

a legfőbb üzenet továbbra is az, hogy „Magyarország működni fog.”

Ahogy tehát azt pénteken is kifejtette a miniszterelnök, most is megerősítette, hogy ezúttal nem lesznek olyan szigorú járványügyi lépések, mint az első hullám idején. Orbán ezt főleg azzal indokolta, hogy a nemzeti konzultációban ezt az iránymutatást adták a kormánynak az emberek, hiszen jelenleg a „magyar anyák, a munkások, dolgozók” fő félelme, hogy ismét nem lesz iskola és munka. Ezért tehát nem lehet megtenni, hogy az országot újra leállítják.

Emellett azonban amiatt sem hoz a kormány a tavasziakhoz hasonló intézkedéseket, mert Orbán szerint erre jelenleg nincsen szükség, ugyanis a két hullám között elegendő idő eltelt ahhoz, hogy rendesen felkészüljünk, így az emberéletet és a gazdaságot is meg lehet egyszerre óvni. Ehhez azonban mindenkinek be kell tartania azt a néhány, a miniszterelnök szerint „értelmes” szabályt, amelyet a kormány meghozott – ha pedig valaki nem tartja be őket, azokat rá kell erre kényszeríteni.

Ennek fényében pedig annak se látja értelmét a miniszterelnök, hogy ismét veszélyhelyzetet hirdessen a kormány, mivel „most inkább magabiztos kiszámíthatóságra van szükségünk”, és nincs olyan lehetőség, amire a „haditervben” ne lennénk felkészülve.

Tehát nem lesz szükség olyan hirtelen döntésekre, amely indokolttá tenné a veszélyhelyzetet.

Orbán beszélt arról is, hogy bár nem szeret „rossz hír postásaként” feltűnni, de a fertőzöttségi szám „lesz még magasabb is”. Azonban szerinte most inkább a halálozások számát kell figyelni, és azt sikerülhet alacsonyan tartani. Az interjú során egyébként a miniszterelnök ismét haditervet, fegyvereket és ellenséget emlegetett a vírus kapcsán, erősítve ezáltal a már tavasszal is alkalmazott háborús készültség képét.

A miniszterelnök egy konkrét bejelentést tett az interjú során: Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkárt tárca nélküli miniszterré lépteti elő. Novák ezentúl is a családok helyzetéért fog felelni, csak szélesebb hatáskörrel fog rendelkezni. Az államtitkár rögtön meg is köszönte a döntést egy Facebook-bejegyzésben, amiből az is kiderült, hogy október 1-jén kezd új pozíciójában.

Az interjúban Orbánnak természetesen maradt ideje arra is, hogy Berlint és Brüsszelt kritizálja, hogy kifejtse, a magyarok nem szeretnének migránsokat és nem akarnak másokkal keveredni, valamint elmondta ismét azt is, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak van bőven elegendő forrása ahhoz, hogy a bedőlő budapesti turizmust kisegítse.

Szombaton újabb magyarországi járványügyi rekord dőlt meg: 916 fővel emelkedett a beazonosított koronavírusos betegek száma. Ezzel az aktív fertőzöttek száma 7134 főre nőtt.

A Portfolio számításai szerint a rohamosan növekvő esetszám arról árulkodhat, hogy akár 150 ezer fertőzött is lehet jelenleg Magyarországon. A becsült adat úgy jön ki, ha feltételezzük, hogy Merkely Bélának, a Semmelweis Egyetem rektorának igaza van, és csak minden 20. beteg kerül bele a magyarországi hivatalos statisztikába, valamint, ha emellett figyelembe vesszük a betegség lappangási idejét – hiszen a lappangási időben nem kerül a járványügy látókörébe egy eset, azonban már ekkor is fertőz a beteg. Ennél valamivel kevesebb lehet a fertőzött, ha nem Merkelynek, hanem Röst Gergely járványügyi matematikusnak van igaza, aki szerint minden 15. fertőzöttet detektálunk. Azonban ebben az esetben is legalább 105 ezer aktív fertőzöttről beszélünk.

A világ legtöbb országához képest a második hullámban nálunk gyorsabban emelkedik a járványgörbe: Magyarországon az elmúlt két hétben három-, aztán ötszörösére ugrott a napi esetszám, miközben például Franciaországban és az Egyesült Királyságban „csak” megduplázódott. A régióban Csehországban hasonló a helyzet, ahol pár napja 500-700 között mozgott az új esetszám, a legfrissebb adat azonban már 1500 volt.

A helyzet látszólagos súlyossága ellenére Orbán Viktor pénteki interjújában leszögezte, hogy nem lesznek olyan szigorú járványügyi intézkedések, mint az első hullámban, de azért a kormánynak van egy „haditerve” a második hullámra is. Ennek része, ahogy azt szombaton megtudhattuk, hogy 10 ezer kórházi ágy van jelenleg szabadon, a lélegeztetőgépek „rendben vannak”, a kórházi kapacitások pedig „szinte korlátlanul állnak rendelkezésre”.

Ahogy azonban arra szintén a Portfolio szombati cikke felhívja a figyelmet, a fő problémát valószínűleg nem az ágyszám és nem is a lélegeztetőgépek, hanem az egészségügyi személyzet létszáma jelenti majd. Ezt emelte ki Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is pénteki ATV-s interjújában, melyben többek közt arról beszélt, hogy az első hullám idején mintegy 4600 fővel csökkent az egészségügyi dolgozók száma, pedig ahogy azt tudjuk, eleve erőforráshiányos a magyar egészségügy.