A kormány tavasszal még úgy számolt, hogy a koronavírus-járvány hatására is csupán három százalékkal fog zsugorodni a magyar gazdaság az idei évben. Bár hivatalos bejelentés nem történt az ügyben eddig, mégis úgy tűnik, mostanra a kormányzati szervek is belátták, ez az optimista forgatókönyv nem reális.
A Népszava szúrta ki, hogy a Pénzügyminisztérium irányítása alatt működő Államadósság Kezelő Központ Zrt. szeptember második tett közzé egy angol nyelvű befektetési tájékoztatót, amely szerint az Orbán-kabinet már nem három, hanem 7 százalékos GDP-csökkenéssel számol az idei évre.
A prezentáció arra is kitér, hogy az eredetileg 1 százalékosra tervezett, tavasszal 3,8 százalékosra módosított GDP-arányos államháztartási hiánycél szintén nem tartható, az államháztartási hiány inkább valahol a bruttó hazai össztermék 7 és 9 százaléka között fog mozogni.
A kormány eredetileg gyors gazdasági helyreállást prognosztizált, ám a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett második negyedéves GDP adatok már jól mutatták, hogy a helyzet nem fog villámgyorsan jobbra fordulni. Mint ahogy arról a Mérce is beszámolt, a KSH adataiból nemcsak az olvasható ki, hogy az április és június közötti időszakban több mint 13 százalékkal teljesített gyengébben a gazdaság, mint egy évvel korábban, hanem az is, hogy a járvány idején hozott gazdaságvédelmi lépések nem igazán mérsékelték a gazdaság visszaesését.
A szinte globálisnak nevezhető döntéshozói kontextussal szembemenve ugyanis a kormány elzárkózott attól, hogy jelentősebb pénztámogatással próbálja fenntartani a lakossági fogyasztást, ehelyett inkább a multinacionális nagyvállalatoknak és a turizmusban (is) érdekelt hazai oligarchiának juttatott jelentősebb pénzösszegeket. Kitartott a kormány a szigorú fiskális célok mellett is, így miközben mindenhol az államok több költéssel próbálták ösztönözni a gazdaságot, és az EU is felmentést adott a 3 százalékos államháztartási hiánycél alól, a kormány még az első hullám közepén is a túlköltekezés ellen foglalt állást.
Ezek azonban nem akadályozták meg, sem a feldogozóipar (autóipar), sem pedig a szolgáltatói szektor teljesítményének csökkenését, miközben a lakossági fogyasztás is több mint 12 százalékkal esett vissza az év első három hónapjához képest.
Nem vetít előre túl sok jót, hogy a KSH pénteken közzétett friss adatai szerint 8,1 százalékkal volt alacsonyabb az ipari termelés idén júliusban, mint egy évvel korábban. A statisztikai hivatal ugyanakkor azt is hangsúlyozta, ez a szám jobb, mint az április mélypont, tehát azóta az ipari termelés javult, még ha el is marad a tavalyi évben tapasztaltakhoz képest.
Ugyanakkor néhány napja hivatalosan is megérkezett a koronavírus második hulláma, a tavaszihoz képest is magasabb napi fertőzésszámokkal. Az elmúlt egy napban például 459-cel nőtt az új fertőzöttek száma, ami megint rekordnak számít Magyarországon.
Reggeli rádióinterjújában úgy fogalmazott, „állig felfegyverkezve” várjuk a második hullámot.
„Márciusban csak néztünk ki a fejünkből, hogy mifajta vírus ez, honnan jött (…). Most már azért sok hónapnyi tapasztalat is van a hátunk mögött, meg van egy nemzeti konzultációnk is” – mondta.
A miniszterelnök három feladatot jelölt ki: az életek mentését – a legfenyegetettebbek, az idősek védelmét -, az iskolák működtetéséhez szükséges feltételek megteremtését és a gazdaság felpörgetését, mert „ha megint le kell állni a gazdasággal, akkor nagyon nehéz helyzetbe fogunk kerülni mindannyian”.
Orbán korábban egyébként szeptember közepére ígérte egy második gazdaságvédelmi csomag bejelentését.
(Mérce / Népszava / MTI)
