Mai sajtótájékoztatóján röviden reagált Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete elnöke Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter szavaira, amelyekben a 444.hu szerint a keddi nagyköveti értekezleten fenyegette meg a minisztériuma szakszervezetbe tömörült dolgozóit olyanformán, hogy:
„Azt kértem a helyettes államtitkároktól és a főosztályok vezetőitől, hogy írják össze azoknak a munkatársaknak a nevét, akiknek a teljesítménéyt és a munkáját ebben a helyzetben nélkülözni tudják. És zárójelben tettem hozzá, hogy akkor ezt véglegesen meg is köszönhetik. Érdekes módon egyetlen egy név felírására sem került sor ezekre a listákra”
-ehhez az egy hete, luxusjachtos munkakiruccanáson rajtakapott Szijjártó ekkor hozzátette,
„ezért azt szeretném mondani, hogy szakszervezetesdit eddig sem játszottunk a külügyminisztériumban, ezután sem fogunk. És ha valakinek ilyenhez van kedve, az szintén megkapja a lehetőséget arra, hogy ezt a játékot a minisztériumon kívül játssza. Nem engedjük meg ezt természetesen a jövőben sem. „
Boros Péterné minderre válaszul a Mércének a helyszínen elmondta, a szeptember 2-3-4-én tartandó, köztisztviselői sztrájkról szóló sajtótájékoztatón szembesült először ezekkel a szavakkal, és ugyan „reméli, hogy azok nem így hangzottak el” egy miniszter, mint munkáltató szájából is, de ha igen, az szerinte „törvényellenes” volt:
„Azt gondolom, hogy Magyarországon demokrácia van, ezért az Alaptörvény rögzíti a szervezkedés jogát. Éppen emiatt egy első számú minisztériumi vezető csak törvényellenesen tud megfogalmazni ilyen szavakat. Az ő dolga viszont a törvények betartása és a jogok biztosítása.”
-válaszolt Boros Péterné Szijjártó szavaira, hozzátéve, „szomorú lenne”, ha ez lenne az általános gyakorlat, ők pedig ezt visszautasítják. Korábban több területi szakszervezet – köztük az MKKSZ is – levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, azt kérvényezve, hogy „a közszféra munkaadójaként a kormány mutasson példát azzal, hogy méltányosan jár el a munkavállalóival és az otthoni munkavégzést támogatja és elősegíti” a folyamatosan fenyegető járványhelyzetre való tekintettel.
Az MKKSZ vezetője mindezek előtt már részletesen kitért arra a 3 napos sztrájkra is, amit az önkormányzati dolgozók az őket ért kormányzati megszorítások miatt szeptember első napjaiban fognak majd tartani:
„A MKKSZ azért hívta fel a dolgozókat a sztrájkra, mert tisztességes munkakörülményeket és megbecsülést akarnak, […]helyt álltak a dolgozók erkölcsileg és fizikailag a pandémia ideje alatt, de pénzük sajnos még mindig hiányzik a kasszából, a védekezés költségeit viszont a mai napig nem adta át a kormány az önkormányzatoknak.”
Ezért, mint Borosné elmondta, a felelős kormánytól a védekezés költségeinek megtérítését kéri a szakszervezet. A sztrájkköveteléseket elsősorban a csődhelyzetek elkerülése és az intézménybezárások megakadályozása miatt fogalmazták meg, ezeket a követeléseket pedig már korábban megküldték a Belügyminisztériumnak, az önkormányzatokban a köztisztviselők között azonban még augusztus végéig gyűjti az MKKSZ a dolgozók aláírásait.
„A visszajelzések alapján is biztos vagyok abban, hogy 32 ezer köztisztviselő és érdekeit képviseljük.”
Boros Péterné azt is hozzátette, mivel a közalkalmazottak, szociális dolgozók sztrájkjoga, mint az az elmúlt években bebizonyosodott, „besült” ezért most a köztisztviselői sztrájkkal az ő érdekeiket is képviselni kívánják.
Tukacs István, volt MSZP-s államtitkár, jelenleg pedig a III. kerületi MKKSZ-alapszervezet vezetője mindehhez hozzátette, az óbudai önkormányzat 32 milliárdos költségvetésből gazdálkodik, az kormányzati megszorítások ebből összesen 2-3 milliárdot vonna el, nagyjából tehát 10% fog hiányozni az önkormányzat költségvetéséből. Érzékeltetve, hogy mindez a gyakorlatban mit jelent, hozzátette, ez éppen a kerületi polgármesteri hivatal teljes évi működési költségét teszi ki.
Tukacs szerint éppen ezért a sztrájk indokolt és időszerű.
Az MKKSZ mág augusztus 21.-én jelentette be szeptember eleji, országos, háromnapos sztrájkját, amelyet az ügyintézéshez így hozzá nem férő lakosság felé indított kampánnyal vezetnek most be, azt kérve tőlük, támogassák a köztisztviselőket azzal, hogy máskor intézik az ügyeiket. A sztrájk elsődleges indoka, hogy a tavaszi gépjárműadó-elvétellel és kiszabott „szolidaritási adóval” a kormány egyszerűen el akarja lehetetleníteni az önkormányzatok munkáját, méghozzá megszorításokkal, ahelyett, hogy a járvány alatti kiállásukat díjazná.
A Pintér Sándor belügyminiszterhez benyújtott szakszervezeti követelések teljes listája a következő:
- a 2020. évi gépjárműadó II. féléves összegének biztosítását
- költségvetési támogatás biztosítását – egyrészt a feladatellátáshoz szükséges létszám, munkaórák és a bérfejlesztés legalább mostani szintjének tartásához, másfelől pedig jutalmazásként azon önkormányzati dolgozók számára, akik a veszélyhelyzet idején többletmunkával, magukat veszélyeztetve látták el feladatukat. Ennek összege plusz egy havi bér lenne, legalább bruttó 200 ezer forint.
- a védelmi költségek azonnali, legkésőbb augusztus végéig történő finanszírozását a települések méretéhez igazítva, mivel a tervezett uniós támogatás érkezésének ideje, elosztása egyelőre nem ismert
- a szakszervezetek bevonását a 2021-es költségvetési törvény tervezetének tárgyalásába – szeretnék megakadályozni, hogy az önkormányzatokat érintő adóelvonási tervek nyomán „tömeges humán közszolgáltatási krízishelyzet” alakuljon ki, ami létszámleépítésekkel, intézménybezárásokkal, települések ellehetetlenülésével és a közigazgatás megbénulásával járna.
A mai sajtótájékoztatót a Mérce élőben is közvetítette, itt lehet azt visszanézni:
