Több milliós, húsz év alatt felgyűlt tartozás miatt lakoltatták ki Szegeden az évtizedek óta önkormányzati lakást bérlő Király Imrét és családját a 168 Óra helyszíni riportja szerint. A lap, amely régebb óta követi az ügyet megjegyezte, a volt boncmesternek, aki szívelégtelenség miatt veszítette el munkáját évekkel ezelőtt, a járványhelyzetre való tekintettel bevezetett kilakoltatási moratórium után közvetlenül kellett most elhagynia az ingatlant, kedden.

Királyék húsz éve laktak az önkormányzati bérleményben, de nehéz egészségügyi és anyagi helyzetük miatt nem tudták időben törleszteni az ezen évek alatt felgyűlt, több milliós lakbértartozásukat.

A szegedi Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. (IKV), az önkormányzati lakásokért is felelős, városi tulajdonú cég képviselői a újságnak egyértelműen az amúgy nagyon nehéz körülmények között élő családot hibáztatta az elmaradt bérleti díjak miatt, Dr. Szabó Bálint jogász, és a szegedi önkormányzattal rendszeresen igen kritikus önkormányzati képviselő, aki a Király-család jogi képviselője is azonban arról beszélt, mint minden ilyen ügynél, a felelősség a család és az önkormányzat között jócskán megoszlik a kialakult helyzetet illetően.

Ráadásul Szabó arra az egyszerű tényre is felhívta a Botka László vezette, ellenzéki többségű közgyűlés és az IKV figyelmét, azzal, hogy egy radikális húzással Királyékat egyszerűen az utcára tették, elestek annak a puszta lehetőségétől is, hogy adósságát valaha ki tudja fizetni az önkormányzat felé, ezzel pedig egyértelmű kár érte mind a helyhatóságot, mind a helyben adót fizetőket is.

A helyzetet súlyosbítja, hogy Király Imre szerint még ősszel, a végrehajtó tanácsára egyezett bele egy olyan nyilatkozatba, amely szerint hajlandó elhagyni a lakását. Király ezzel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy akkor a végrehajtó javasolta neki ennek a nyilatkozatnak az aláírását, hogy időt nyerjen. Ráadásul Szabó és Királyék állítása szerint a férfi jövedelméből az IKV nemcsak a lakbérhátralék részleteit vonja rendszeresen, de az elindított jogi eljárásra hivatkozva még „perköltség” címén is inkasszóztak a számlájukról.

Ezzel kapcsolatban az IKV viszont azt közölte a 168 Órával,  nincs tudomásuk „olyan végrehajtási eljárásról, amely során perköltség jogcímén pénzlevonás történne Király Imre járandóságaiból.”

A cég képviseletének levele ehhez hozzátette:

„20 évnyi megértés, halogatás, az ígéretek sorozatos megszegését követően az IKV-nak nem maradt más választása, mint a bérbeadói jogok érvényesítése.”

A cikk megjegyzi, ha ez így van, akkor viszont Király Imre azt nem érti, mégis hova tűnhet el a tőle ilyen címen levont pénz. A hátralékát időről időre, lehetőségei szerint rendszeresen törlesztette, azonban, elmondása szerint, az önkormányzat által a tartozásra rárakott „büntetőkamatok” miatt az egyáltalán nem csökkent az évek során.

Kis Antónia, az IKV igazgatósági csoportvezetője a 168 Órának ezt meg is erősítette, és azt is elismerték, hogy Botka László korábbi politikai nyilatkozatával ellentétben, alternatív lakhatást sem ajánlottak fel a családnak.

Botka László, a város polgármestere még 2017 februárjában, miniszterelnök-jelöltsége idején fejtette ki a Mércének, hogy egy olyan országos programra lenne szükség, amelyben köteleznék az önkormányzatokat az üres lakások felújítására, mivel ezzel pont azokon tudnának segíteni, akik az államilag finanszírozott lakhatási rendszerben nem tudnak részt venni.

Szerinte jó néhány százezer család van, akin csak a szociális bérlakás segíthet, hiszen a magyar családok jelentős többsége a legnagyobb állami támogatással sem tudna magántulajdonú lakáshoz jutni, a családok többségének nulla megtakarítása van.

Azt A Város Mindenkié Csoport július elején tartott demonstrációján is hangsúlyozta, a bérlők jövedelmük nagy részét lakhatásra költik, a családok nem rendelkeznek tartalékokkal. A bérlők fele jövedelmének több mint 40 százalékát költi havonta lakhatásra, a magyar gyermekes háztartások 75 százaléka nem tudna egy hirtelen kiadást kezelni.

A koronavírus-válság sokakat ebben a helyzetben ért el: több tízezer háztartás került bajba, emberek tömegeinek vált bizonytalanná a mindennapi megélhetése. Lakásvesztés fenyegeti azokat, akik a járvány idején elvesztették munkájukat, így egyik napról a másikra váltak fizetésképtelenné, több hónapos lakbérhátralékot halmoztak fel.

Álláspontjuk szerint az átfogó lakáspolitika, lakásfenntartás támogatás, elfogadható munkanélküli ellátás az, ami hosszú távon megoldást jelenthet az eladósodás, hátralékfelhalmozás és az ebből következő kilakoltatás megelőzése érdekében.