Egyre bizonytalanabb a háztartások helyzete, miután a koronaválság következtében fellépő tömeges munkanélküliség miatt súlyos jövedelemhiány alakult ki. Erre figyelmeztet a Policy Agenda intézet legújabb, Gazdasági Fejlődés Indexe: komoly mértékű GDP visszaesés, bizonytalan kilábalás címet viselő elemzése. A szakanyag megemlíti saját, 2020. második negyedévére számolt Gazdasági Fejlődés Indexe (GFI) 0.88%-os lett, ami azt jelenti, hogy – főleg az exportra termelő magyar ipar nagy leállásai és elbocsátásai miatt, „a bővülés eddigi kiugró növekedése jelentősen visszaesett”.

A kutatók prognózisa alapján a KSH vonatkozó adatai alapján is jelzett 13.6%-os negyedévi GDP visszaesés ráadásul jelentős fogyasztói árnövekedéssel is párosul. Mindehhez hozzáteszik, az eddigi, a kormány és az IMF által elkészített, tavaszi prognózisokon túlmutató mértékű lesz az a visszaesés, amellyel az ősz folyamán már az eddigi lassulás miatt is szembe kell majd nézni.

„A nemzetgazdaság teljesítménye 2020 első félévében 6,1%-kal csökkent és a visszaesés még az áprilisi „válság-prognózisunkban” elmondottaknál is kedvezőtlenebb helyzetet jelez. Jelentősen – a többi európai államhoz hasonlóan – megnő az államháztartás ez évi hiánya is.”

-szögezi le a most kiadott jelentés.

Az elemzés mindehhez azt is hozzátette, ennek az első hónapokban minden bizonnyal a háztartások látják majd a legnagyobb kárát.

Kiemelték, eddig a dinamikus lakossági fogyasztás-bővülést elsősorban a folyamatosan emelkedő reálbérek, a lakossági hitelezés egyre kiterjedtebb mértéke, és a kormány által meghirdetett „Családvédelmi akcióterv” középosztályi élénkítő hatásai okozták, mindezek a hatások azonban a legalább 200.000 munkahely eltűnésével járó koronaválság után gyakorlatilag eltűntek, vagy minimálisra mérséklődtek.

Mostanra ezt a növekedést a jelentés megállapításai szerint már „a magas lakásépítési-, karbantartási költségek, a lakásbérlés magas szintje és a megindult inflációs folyamat” is erősen lefékezték. Hozzátették, a hivatalos adatok szerint idén is növekszik még az átlagkereset, 5%-kal, de ez az adat a reálkeresetek szintjén csupán 1-2%-os növekményt jelenthet majd éves átlagban. Ennél is nagyobb problémának tűnik viszont, hogy a nyugdíjak viszont 2020 folyamán veszítenek majd reálértékükből, elmarad a nyugdíjprémium, ezért azután a nyugdíjasokra vonatkozó árindex a fogyasztói árak emelkedése miatt kibillenhet.

Mivel a Policy Agenda elemzése éves átlagban a koronaválság miatt 5%-os inflációval számol, ezért megállapításaik szerint nem tiszta, hogy a nyugdíjasok jövedelmének reálérték-vesztését hogyan és milyen módon lehetne év végéig stabilizálni.

Márpedig, ha arra gondolunk, hogy a közel negyedmillió regisztrált álláskereső esetén elharapózó munkanélküliség miatt sok családban háztartásban az egyetlen stabil jövedelemforrás az idősebbek nyugdíja maradhat hónapokig, ez akár komoly problémákat is előrevetíthet.

Különösen igaz ez, ha arra gondolunk, hogy a március óta kialakult világgazdasági helyzetben a forint árfolyama folyamatosan csökken. A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája azonban nem kifejezetten tudta eddig ezt a folyamatot mérsékelni, vagy megállítani: júniusban 0,75%-ra, majd júliusban 0,6%-ra csökkentette az alapkamatot, tehát a elsősorban neoliberális fiskális politikáján továbbra sem változtatott. Az alapkamat-növelés azonban a a helyzet alakulása miatt az elemzés szerint még így is elkerülhetetlennek tűnik az ősszel, miközben a forint gyengülése a még elvileg ma is emelkedő reálbérek vásárlóerejét is jelentősen leszorítja.

A kormány koronaválságra reagáló „gazdaságvédelmi akciótervet” már a meghirdetése pillanatában rengeteg kritika övezte. Júliusra azonban az is kiderült, az „akcióterv” keretében csupán minden 20. magyar munkavállaló kapott valódi segítséget. Az alapból eredetileg 220 milliárd forintot terveztek a válság hatásainak mérsékésére elkölteni, ebből az előirányzott összegből azonban a végére csupán 50 milliárdos segítség maradt.

A német Kurzarbeitről mintázott, limitált magyar segélycsomagban a a kormány három hónapra átvállalta a cégeknél 15-75 százalék közötti arányban kieső munkaidő bérének 70 százalékát, a minimálbér kétszeresének megfelelő bérig. Az elérhető maximális bértámogatás tehát 112 ezer forint volt.