Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Akár 25 százalékkal is csökkenhet a Balkán térség lakossága 30 éven belül

Az Economist gazdasági magazin elemzést készített a Balkán térség demográfiai adataiból, az eredmények pedig igen sok aggodalomra adhatnak okot.

A népességfogyás szinte minden országot szignifikáns mértékben érint a régióban, 2050-re pedig a jelenlegi tendenciák szerint Romániában 31, Bulgáriában 39 és Moldovában 45 százalékkal kevesebben fognak élni, mint 1989-ben.

De bőven érintett a kérdésben Szerbia, Horvátország és Albánia is, miután ezekben az országokban 25-30 százalék körüli visszaesés várható a lakosságszámot tekintve, sőt Szerbiában már jövőre kialakulhat az a helyzet, hogy több nyugdíjas lesz, mint munkaképes felnőtt. Az eredmények szerint csupán Koszovónak és Montenegrónak nem kell aggódnia a lakosság utánpótlása miatt.

A gazdasági lap értelmezése szerint a drasztikus népességfogyásnak és az elöregedésnek két oka van: a kelet-európai munkaerő tömeges elvándorlása nyugatra, illetve az alacsony születésszám. Európa más részeit tekintve egyébként ugyancsak egyre kevesebb gyerek születik, de sok országban a bevándorlók tudják mérsékelni a lakosság csökkenését, például Olaszországban, Spanyolországban vagy Lengyelországban.

Az Economist hozzáteszi, nehéz egyébként a demográfiai adatokból tájékozódni a régióban, hiszen az EU-n belül bárhol szabadon vállalhatnak munkát az állampolgárok, így gyakran nincs nyoma, melyik országban élnek valójában. Illetve a Balkánon sokakra jellemző az is, hogy a délszláv háború utáni átrendeződés miatt több országban is igényelhetnek papírokat – a külföldön dolgozó, horvát útlevelet birtokló embereknek például az ötöde lehet valójában boszniai a lap szerint.

Vladimir Nikitovic demográfiai szakember katasztrofálisnak minősítette az elvándorlásról szóló statisztikákat. Elmondta, hogy dolgozott egy állami projekten a demográfiai válság kezeléséért Szerbiában, de szerinte a kormány nem lépett fel elég hatékonyan azért, hogy változást eszközöljön.

Úgy véli, az alacsony születésszám problémája abban is gyökerezik, hogy a nők még mindig félnek attól, hogy ha elmennek szülni, akkor kirúgják őket a munkahelyükről, mert máig nem kapnak elég jogi vagy rendszerszintű védelmet e tekintetben.

Nikitovic továbbá rávilágított a gondoskodási válságra is, hiszen az olcsó és gyors fapados járatok könnyebbé teszik, hogy a balkáni nők nyugaton vállaljanak munkákat a gondoskodási szektorban. Ivan Vejvoda bécsi kutató szerint az EU-nak megoldást kell találnia arra, hogyan oldják meg a nyugat munkaerő-szükségletét anélkül, hogy elszívnák a kelet-európai munkaerőpiac erőforrásait.

(The Economist)