Tavaly május óta 122,4 ezerről 115,9 ezerre csökkent az egészségügyi alkalmazottak száma, az érintettek pedig főleg az utóbbi hónapokban hagyták el a szakmát, így jelenleg nem kevesebb, mint 6 és fél ezer ember hiányzik az ellátásból – derül ki a Népszava cikkéből, amelyben Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke nyilatkozott.
A szakszervezeti vezető nem tudta pontosan megmondani, hogy mi okozta a közelmúlt példátlan létszámcsökkenését, azt viszont hangsúlyozta, hogy a járvány második hullámában ez nagyon súlyos helyzeteket teremthet.
A Népszava szerint több tényező is közrejátszhat mindebben. Az egyik, hogy az ellátórendszer a veszélyhelyzet utáni visszarendeződés óta is csökkentett kapacitással működik: a KSH legfrissebb adatai szerint az aktív ágyaknak még mindig csak 53,3 százaléka van szolgálatban, holott tavaly ilyenkor ez a szám 68,4 százalék volt. Eközben a krónikus férőhelyekre szintén kevesen kerültek vissza.
Emellett problémát jelenthet az is, hogy a járvány hatására sok egészségügyi dolgozónak 20-30 százalékos bevételkieséssel kellett megküzdenie, ugyanis a szakmában dolgozók felének-kétharmadának, az orvosok közül pedig szinte mindenkinek volt másod- vagy harmadállása mint kiegészítő jövedelemszerzési lehetőség – a veszélyhelyzet kihirdetésekor azonban megtiltották a pluszmunkát.
Továbbá itt is felüti a fejét a szakma elöregedésének problémája, miután az első hullám idején bekövetkezett szakemberveszteség jelentős részét a nyugdíj mellett dolgozó egyészségügyiek kiesése is okozhatta. Mivel a 65 év felettiek veszélyeztetett korosztálynak számítanak, sok helyen elküldték az idős munkatársakat vagy más feladatokat adtak nekik, és volt, ahol így a fizetések is jóval csökkentek. Később ismét lehetővé tették, hogy munkába állhassanak, de a Népszava szerint az érintett orvosok harmada nem ment vissza korábbi állásába.
A lap információ szerint a járványhelyzet idején a háziorvosok és kórházban dolgozók gyakran panaszkodtak eszközhiányra, a fogorvosok például még augusztusban is arról számoltak be, hogy nehezen és csak nagyon drágán tudják beszerezni a kezeléseknél nélkülözhetetlen maszkokat, fertőtlenítőszereket. A Népszava hozzáteszi: az egészségügyiek veszélyezettségét jelzik a nemzetközi adatok is: 15-20 százalékuk fertőződött meg a járvány alatt, ennek ellenére nálunk nem is tesztelték őket módszeresen.
Soós Adrianna emellett kiemelte azt is, hogy a szociális ágazatban 13 ezerrel csökkent az alkalmazottak száma. Mindez azért is aggasztó, mert az ő keresetük jóval alacsonyabb, mint az egészségügyi dolgozóké, és még az egyszeri, 500 ezer forintos jutalomból is kimaradtak július elsején.
A Mércén részletesen foglalkoztunk a szociális dolgozók koronavírus alatti megbecsülésével, a háziorvosi szakmát sújtó munkaerőhiányról pedig itt írtunk.
(Népszava)
