A nyár utolsó nyaralós szombatján több mint százan gyűltek össze a balatonvilágosi kultúrotthon nagytermében, a látogatók mindegyikén maszk volt. Kintről is több tucat érdekelt helyi lakos, nyaraló és ingatlantulajdonos figyelte, ahogy az Aligai Fürdőegyesület beszámol a kormány legújabb rendeletéről, mely előre láthatóan döntően befolyásolhatja a parti Club Aliga üdülőövezet jövőjét, és a helyiek hozzáférését a tóparthoz.

„Ezzel a rendelettel Balatonaligát semmisítették meg” – mondja Bukovszki András, az egyesület alelnöke -; „ami itt történik, az kőkemény politika.”

Lent, a 4 km hosszú szakaszon még helyiek és nyaralótulajdonosok ingyen használhatják a strandot, horgászhatnak a mólóról. Ezt a jogot csak a civil egyesület kitartó munkája tette lehetővé – a 90-es években ők vívtak azért harcot, hogy a régi pártüdülő területe szabadon használható legyen.

Mióta 2017-ben az övezet eddigi tulajdonosát, a Pro-Mot Kft.-t megvette Mészáros Lőrinc cége, az Appennin, a Fürdőegyesület újraéledt, és most azért folyik a harc, hogy ez az eladás ne a part lezárásához vezessen.

Az aktuális kormányrendelettel az egész övezet kiemelt nemzetgazdasági beruházássá vált.

„Azt olvassuk ki, hogy lehetőséget biztosít arra, hogy lezárják”, mondja az egyesület vezetőségi tagja, Rada Enikő, és precízen leírja, hogy a rendelet melyik része hogyan módosítja a partszakasz különböző részeit. Az biztos, hogy engedélyt ad rá, hogy sok helyen akár 50-ről 20%-ra csökkenjen a zöldterület aránya, illetve 4,5 méteres épületek helyett szakaszonként akár 18 méteres, vagyis 6 emeletes építmények épülhessenek.

„Biztos, hogy valami nagyon nagy készül Aligán”, véli az egyesület. Erre az is utal a Fürdőegyesület szerint, hogy ha a helyi szabályozás – amely eddig a Clubon átvezető utat, illetve a parti sétányt közterületnek minősítette – az új kormányrendelettel ellentétes, akkor az előzőt nem kell e szerint figyelembe venni.

„Mi az egyesület szerint a megoldás erre?”, hangzik a kérdés a látogatók közül. „Civil szervezetként nyomást gyakorlunk, leveleket írunk, ennyi az eszköztárunk”, feleli az egyesület képviselője. A mai napon látszik, hogy sokakat érdekel, hogy az ő érdekük érvényesül a partszakasz jövőjében, vagy a kormányé.

Az Aligai Fürdőegyesület által tartott lakossági fórum videófelvétele itt tekinthető meg:

A kormány augusztus elején minősítette kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűvé a Club Aliga fejlesztését, ami – ahogy a gödi Samsung bővítés esetében is – lehetővé teszi a helyi szabályozások mellőzését. A Fürdőegyesület legnagyobb félelme, hogy a kormányrendelet felrúghatja a balatonvilágosi önkormányzat és a Club Aliga fejlesztői közti megállapodást, ami a Club Aliga még állami tulajdonban lévő területeinek használatára vonatozik. E megállapodás szerint ugyanis a fejlesztőnek fenn kell tartania a helyiek által használt közutakat, közparkot és a szabad parti sétányokat, és kezdeményeznie kell a kormánynál azok átadását az önkormányzatnak.

A civilek és lakosok tehát attól tartanak, elzárhatják hozzáférésüket a tóparthoz.

A fejlesztő Appeninn Holding egy közleményben nemrégiben azt írta:

„A kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánítás ténye nem változtat azon az elképzelésen, amely szerint a terület fejlesztése a helyi érdekek figyelembevételével, Balatonvilágos Község Önkormányzatának bevonásával történik. Mindemellett az aligai strand az eddig megszokott feltételek mellett továbbra is nyitott lesz a látogatók számára.”

A korábban a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István tulajdonában lévő Appeninn nemrégiben 2 milliárd forintot is meghaladó, vissza nem térítendő állami támogatást kapott az aligai és egy balatonfüredi fejlesztés megvalósítására. Mészáros és Tiborcz tavasszal szálltak ki a cégből, a miniszterelnök veje nemrégiben ezt úgy indokolta, „nem szeretnék egy olyan cégben tulajdonos lenni, amely közpénzeket nyer”.

Civilek egyébként már hosszú ideje tiltakoznak a balatoni szabadstrandok kormánypárti oligarchák általi bekebelezése ellen, és hasonló akciót indított idén nyáron az MSZP, a Momentum és a DK is.