Akár negyvenmillió amerikaira is kilakoltatás várhat, miután a koronavírus járvány miatt elvesztették állásukat és lakbérfizetés képtelenné váltak, állítja az Aspen Institute frissen megjelent tanulmánya.
Az eddigi becslések is már több tízmilliók hajléktalanságba szorulását jelezték előre, azonban, ahogy azt több korábbi tanulmány is megjegyzi, ez a szám akár jóval magasabb is lehet, mivel a nyár végére várt gazdasági fellendülésnek egyelőre semmi jele.
Amerika júliusban az írott történelmének legrosszabb gazdasági negyedévét zárta. 19-ik hete legalább egymillióan jelentkeznek munkanélküli segélyért. Ezzel együtt, a kilakoltatási moratóriumok feloldásával egyre több főbérlő folyamodik kilakoltatási kérelemmel a bíróságokhoz, országosan ezek száma a tavaly ilyenkorihoz képest 46%-al nőtt meg.
Az Aspen Institute jelentése szerint az amerikai bérlők közel 43%-a kerülhet olyan helyzetbe, hogy kilakoltatják otthonából, ezzel a az országban eddig nem látott lakhatási válsághullámot idézve elő, ha az állam nem avatkozik közbe. A demokrata többségű szenátus idén már elfogadott egy, a járványhelyzet miatt szorult helyzetbe kerültek megsegítését támogató 3 trillió dolláros csomagot, azonban a második kezdeményezést, ami további heti 600 dolláros támogatást nyújtott volna a leginkább elesettek számára, a republikánus oldal megtárgyalásra sem méltatta.
Egy ilyen, viszonylag alacsony összegű kormányzati támogatás is épes lenne a szorult helyzetbe kerültek megmentésére, anélkül, hogy a foglalkoztatottság csökkenne. (A segélyek ilyen kifogással való elutasítása a republikánus párt és nemmellesleg a magyar kormány klasszikus retorikai eleme, azonban ennek alaptalanságát több tanulmány is alátámasztja.)
A kilakoltatások elsősorban az etnikai kisebbségeket érintenék, az afroamerikaiakat és a latinókat, a veszélyben lévők mintegy 80% -át ők teszik ki. Az előző hónapban az ezekhez a közösségekhez tartozók negyede képtelenné vált a lakbérének kifizetésére.
Emily Benfer, a tanulmány társszerzője szerint a kilakoltatások nem csupán tömeges hajléktalanságat jelentenének, hanem komoly egészségügyi kockázatot, magasabb munkanélküliséget, romló oktatási helyzetet is, és a bérbeadók is válságos helyzetbe kerülnének, hiszen nem lenne senki, aki fizetni tudna az ingatlanjaikért.
