A július közepi postásdemonstrációt követően mégis talált pénzt a kormány és a Magyar Posta a postások béremelésére, hétfőn kormányzati felhatalmazással alapbérfejlesztésre tett ajánlatot a cég vezetősége.

Az ajánlatot a szakszervezetek egyelőre nem találják elégségesnek, így még nem történt megegyezés, azonban ez így is számottevő előrelépést jelent – számolt be az Mfor.

A Magyar Posta eredetileg július 13-án közölte a szakszervezetekkel, hogy a követelt 15 (de legalább 10) százalékos béremelés helyett csupán egy egyszeri, ötvenezer forintos, szenioritás alapú kifizetést tud ajánlani 28 ezerből mindössze nagyjából nyolcezer dolgozónak. Az érdekképviseletek erre tiltakozó akciót szerveztek, a demonstráción nagyjából 700 postás vett részt, majd a hónap végén sztrájkbizottság is alakult. Bár a Posta a hét elején – most először – már ajánlatot tett béremelésre is, a felek egy esetleges figyelmeztető sztrájk ideje alatti elégséges szolgáltatás részleteiről is tárgyalnak.

EU-s szabályok szerint a Magyar Posta Zrt. piaci szereplőként működik, és mint ilyen, a 2014 óta érvényben lévő támogatási rendszer szerint maximum évente 15 millió eurós állami támogatást kaphat – ez nagyjából ötmilliárd forint, amely összeg az elmúlt hat évben nem is változott. Ezt meghaladó állami támogatás csak egyedi eljárással, az Európai Unió jóváhagyásával adható – ismertette korábban a vonatkozó uniós irányelveket Schamschula György, a Magyar Posta vezérigazgatója. A postai dolgozók méltatlan alulfizetettségét Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is elismerte a július 30-ai Kormányinfón, elmondása szerint

az ügyben már levelet küldtek az Európai Bizottságnak, hogy megszerezzék a szükséges hozzájárulást.

A bérfejlesztés érdekében a Magyar Posta dolgozóinak érdekképviseletét ellátó négy szervezet, a Postás Szakszervezet, a Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetsége, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége és a Kézbesítők Szakszervezete júliusban levélben fordult az európai postai szolgáltatókat tömörítő PostEurophoz. Mint írták,

„a Magyar Posta Zrt. – az európai postákkal közösen – erejét megfeszítve végezte munkáját a COVID-19 pandémia első hulláma alatt és ebben az időszakban a feladatok teljesítése érdekében még a bérfejlesztési tárgyalásokat is elhalasztották. A járvány első hullámának konszolidációja után a tárgyaló felek újra asztalhoz ültek és folytatták a januárban megkezdett bértárgyalásokat. A postai szakszervezetek 2020 januárjától visszamenőleg 10%-os alapbérfejlesztést javasoltak, amit a munkáltató elutasított (…) sürgető lenne a járvány alatt anyagilag is megrendült postai munkavállalók részére a megemelt bérek kifizetése”.

Bár a postások helytállásán és munkavégzésén múlik többek között több mint egymillió ember nyugdíjának folyósítása, még mindig nagyon sokan vannak a garantált bérminimum szintjén, vagy csak kevéssel afölött. A július 18-ai postásdemonstráción Tusz Ferenc, a Kézbesítők Szakszervezetének elnöke különösen érzékletes példát hozott beszédében: a szakszervezeti vezető ismertetése szerint van, hogy 25 év szolgálat után is 140 ezer forint a postások nettó bére.

„Számukra az a 20 ezer forint emelés valószínűleg nem sokat jelent, nekünk viszont az életünk, hiszen családokat kell eltartani”

– mondta.

A postások bérharcát a vasutasokat tömörítő VDSzSz Szolidaritás is támogatja, a szervezet szerint a MÁV és az érdekképviseletek márciusban kötött megállapodásához hasonló bérfejlesztés lehet csak elfogadható a Magyar Posta dolgozói számára is. A szakszervezet arra kéri tagjait, hogy a postások küzdelme iránti támogatásukat augusztus 6-án kék szalag kitűzésével fejezzék ki.