Csütörtökön Donald Trump tweetben jelentette be, hogy mivel megbízhatatlannak tartja a koronavírus-járvány miatti várhatóan hatalmas arányú levélszavazást az őszi elnökválasztáson, a legjobb lenne, ha elhalasztanák a november 3-ára tervezett amerikai elnökválasztást.
A tweetje posztolása után rövid időn belül kiderült: az elnöknek valójában erre egyáltalán nincsen felhatalmazása, sőt, a Kongresszus által megszavazott alkotmánymódosítás lenne szükséges a már kitűzött dátum megváltoztatásához. Az ötletet azonban élből elutasították mind a demokrata, mind a repubikánus képviselők.
Miután Trump elhalasztásra vonatkozó ötlete hatalmas port kavart, mostanra a Fehér Ház és Trump kampánycsapata próbálja semmissé tenni az elnök kijelentését, és próbálják egyértelművé tenni, hogy valójában mégsem akarják elhalasztani az elnökválasztást.
„A választás november 3-án lesz és Trump elnök is azt akarja, hogy november 3-án legyen”
– mondta el Jason Miller elnöki kampánytanácsadó Trump kedvenc csatornáján, a Fox News-on, mintha nem is maga Trump írta volna ennek ellentétét pár nappal ezelőtt.
Sokan úgy gondolják azonban, hogy a halasztás belengetése mindössze egy újabb, komolytalan kísérlet arra, hogy az elnök elterelje a figyelmet az USA gazdaságára vonatkozó egyre rosszabb hírekről:
Trump tweetjével egy napon, csütörtökön jelent meg a hír, hogy az USA GDP-je 9,5 százalékot esett egy évvel ezelőtthöz képest, valamint a GDP második negyedévi évesített csökkenése 32,9%.
Utóbbi azt jelenti, hogy ha a GDP második negyedévi csökkenésének üteme megmaradna, 2021. második negyedévére 32,9%-ot esne az amerikai GDP – ez a legmeredekebb esés az elmúlt több mint hetven évben.
Donald Trump mindeközben egy ideje a levélszavazásokba vetett bizalom aláásásán munkálkodik, azonban jogi elemzők szerint ezzel éppen a támogatói választási folyamatba vetett hitét veheti el. Bár semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy korábban történtek volna visszaélések, Trump szívesen hangoztatja, hogy az ilyen módú szavazás terjedése széles körű választási csalásokhoz vezethet. Az elnök és kampánycsapata többször beszélt arról, hogy „megfelelően” kell kezelni a levélszavazatokat – utalva arra, hogy egyébként ez nem így történik.
Arról, hogy felelőtlennek gondolja-e Trump ezen megnyilvánulásait és azt, hogy az elnök a választás lebonyolításának tisztaságába vetett hitet kívánja retorikájával megrengetni, a CBS Mark Meadowst, a Fehér Ház jelenlegi kabinetfőnökét is megkérdezte. Meadows azonban kikerülte a válaszadást:
„Felelősségteljes az, hogy azt mondja, hogy ha 100%-osan levélszavazással próbálnánk meg elintézni a választást, lenne-e eredmény november 3-án? Most azt mondom, még január 1-jén sem lenne.”
Bár egy párthoz tartoznak, a republikánusok sem állnak maradéktalanul Trump mellé: Asa Hutchinson arkansas-i republikánus kormányzó szerint is az eredeti időpontban kell megtartani a választást, valamint az államok feladata biztosítani, hogy a folyamat megfelelő módon történjen meg. Hutchinson szerint azonban
„nem hasznos, hogy az elnök a nyilvánosság előtt gondolkodik hangosan és frusztrációt fejez ki.”
A koronavírus-járvány miatt már most megkezdték az egyes államok választási hivatalai a felkészülést a választásra, hogy biztosítsák, hogy a több tízmillió levélben kiküldött szavazólap időben eljusson a szavazókhoz, és a levélszavazatok időben vissza is tudjanak érni ahhoz, hogy még beleférjenek a szavazatszámlálásba.
Egyes államok, például Nevada a levélszavazás lehetőségének kibővítéséről határozott, illetve arról, hogy a szavazás napját követően beérkező levélszavazatok is érvényesek, a lényeg, hogy november 3-án adja fel a levelet a szavazó. Ez eddig nem volt bevett gyakorlat, számos államban idén is nagyjából két héttel november 3-a előtt fel kell adnia a levélben szavazó állampolgárnak a szavazatát, mivel sok helyen csak a november 3-ára már be is érkező szavazatokat tekintik érvényesnek, és a megnövekvő levélforgalom miatt a kézbesítés akár két hetet is igénybe vehet.
Donald Trump vasárnap még perrel is megfenyegette a levélszavazás lehetőségét kiterjesztő Nevadát:
„Ez felháborító. Azonnali pert igényel!” – írta az elnök Twitteren.
This is outrageous. Must be met with immediate litigation! @GOPChairwoman https://t.co/CD6bD3Kn6J
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) August 2, 2020
Azonban hiába jön létre az állami törvénykezés, ha ellehetetlenül a levélszavazatokat intéző amerikai posta, az USPS helyzete – a szervezet az elmúlt időszakban komoly krízisbe került. A bevételeit szinte kizárólag bélyegeladásból szerző állami vállalat privatizálásának ötlete már számos alkalommal felmerült, ráadásul finanszírozási problémák miatt alig néhány hete a USPS felfüggesztette a postások kézbesítésekhez szükséges túlóráinak fizetését is.
A posta ugyanis – bár jelezte, hogy pénzügyi beavatkozás nélkül őszre összeomolhat a szolgáltatása – nem részesült a még márciusban végén megszavazott 2000 milliárd dolláros gazdasági mentőcsomagból.
A kimaradás ráadásul nem véletlen: Donald Trump külön jelezte, hogy amennyiben a posta is kap a 2 trillió dolláros koronavírus-segélycsomagból, ő elnökként megvétózza a teljes csomagot.
Ezzel viszont a USPS pénzügyi problémái tovább gyűltek, július végén a szervezet 10 milliárd dolláros segélyt kényszerült igényelni az USA Pénzügyminisztériumától, hogy elkerülje az őszre jósolt pénzügyi csődöt. Azonban a segítség nem ingyen jött: a Pénzügyminisztérium cserébe a USPS tíz legjövedelmezőbb, magáncégekkel (pl. Amazon) kötött szerződéséről kért védett információkat. A tízmilliárd dolláros megállapodással úgy tűnik, még egy évet kihúzhat az amerikai postaszolgálat.
Ráadásul június 15. óta a USPS élén Trump gigaadományozója, Louis DeJoy áll, aki kinevezése már önmagában sokakban aggodalmat ébresztett: már DeJoy személyének májusi megszavazásakor körvonalazódni kezdett, hogy DeJoy személyében olyan irányítás alá került a levélszavazatokat egyedüliként kézbesítő USPS, amely Trump szövetségeseként akár nagyszabású strukturális átalakítások árán is híven szolgálja a jelenleg hivatalban lévő elnök újraválasztásának ügyét.
Így hát most, hogy a járvány miatt elsődleges fontosságú lett a USPS az amerikai választás lebonyolítását és kimenetelét illetően, sokakban aggodalmat ébreszt, hogy Trump szövetségese került a posta élére.
Szavazati joggal foglalkozó aktivisták szerint ezzel, valamint a postai szolgáltatások leépítésével, az USPS krízishelyzetbe kerülésével létrejött a novemberi katasztrófa receptje.
„Alulfinanszírozott állami és helyi választási rendszerünk van, és szándékos a postai szolgáltatások lassítása.”
– mondta Wendy Fields, a szavazati és emberi jogi csoportokat tömörítő Democracy Initiative szervezet ügyvezető igazgatója. Fields szerint szándékosan történik a szavazók elnyomása, és ennek egy eszköze Trump stratégiájában a posta ellehetetlenítése.
Már csupán kevesebb, mint száz nap van hátra az amerikai elnökválasztásig, az újraválasztásért küzdő elnök azonban nem áll valami fényesen: hiába költött kampánystábja április óta már több mint 70 millió dollárt Trump demokrata kihívója, Joseph R. (Joe) Biden tévéreklámokkal történő támadására, az eddig elköltött rengeteg pénz sem tudta visszavetni Biden növekvő népszerűségét.
