Öt nap után megállapodás született az európai uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozóján, melynek legnagyobb kérdése a következő hétéves költségvetés, a koronavírus helyreállítási csomag összege, illetve ezek feltételei voltak.
A megállapodást Charles Michel, az Európai Tanács elnöke jelentette be a Twitteren. Michel ma reggeli sajtótájékoztatóján azt mondta:
„Sikerült, Európa egységes, Európa erős. Ez az egyezség sorsfordító az unió történelmében és elindít minket a jövőbe vezető úton is.”
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy az unió bebizonyította, hogy képes időben, hatékonyan cselekedni, a végső megállapodás megérte a több mint 90 órányi nehéz tárgyalást. Hozzátette: „sajnálatos” hogy néhány terület, mint például az egészségügy, nem kap annyi támogatást, mint eredetileg tervezték. Kiemelte továbbá, hogy Európa a zöld célkitűzések és a digitalizáció fényében épül újjá.
„A tagállamok végre nem kormányközi megoldást választottak, hanem az Európai Bizottságot ruházták fel a helyreállítás végrehajtásával”
– hangsúlyozta.
A megállapodás szerint az 1074 milliárd eurós hétéves költségvetést 750 milliárdos helyreállítási alap egészíti ki, ami a koronavírus gazdasági és társadalmi hatásait igyekszik kompenzálni. Utóbbiból végül 500 helyett csak 390 milliárd lesz a vissza nem térítendő támogatás, a maradék 360 milliárdot kölcsön vagy hitelgarancia formájában vehetik igénybe a tagállamok.
A kis híján rekord hosszúságú találkozón éles vita zajlott az uniós támogatásokhoz és hitelekhez kapcsolódó feltételrendszerről: Mark Rutte holland miniszterelnök azt javasolta, hogy csak akkor lehessen tagállamoknak a mentőcsomagból pénzt folyósítani, ha arra minden tagállam rábólint – így téve lehetővé a jogállamisági problémákkal küzdő országok pénzbeli szankcionálását.
Orbán Viktor erre így reagált:
„Nem tudom, mi a személyes oka annak, hogy a holland miniszterelnök engem vagy Magyarországot utálja, de olyan keményen támad, és hangsúlyozza, hogy (…) Magyarországot pénzügyileg kell büntetni”
– mondta. A miniszterelnök Lengyelország mellé állva azt mondta, elfogadhatatlan, hogy az uniós forrásokkal való visszaélést fékezni hivatott jelenlegi garanciákhoz képest új jogállamisági kritériumokat vezessenek be.
A költségvetésről, illetve a hozzácsatolt helyreállítási alapról szóló megállapodásba végül nem került be a holland javaslat, de a jogállamiság megjelenik feltételként (ez azonban nem sok mindent jelent, a szankcionálásról szóló szavazás menete ugyanis igen homályos). A megállapodás szerint a jogállamisági feltétel az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmében aktiválható, megkülönböztetésmentesen kell működnie, elkülönülve a már létező eljárásoktól.
Vagyis az olyan jogállamisági procedúrák, mint a kötelezettségszegési eljárás, vagy épp a hetes cikkely szerinti eljárás, nem lehet kihatással a források szétosztására, az EU csak akkor léphet fel, ha magában az elköltésben lépnek fel jogállamisági problémák.
A döntés szerint amennyiben szankcionálásra kerülne sor, azt az Európai Bizottság javaslata alapján a tagállamok minősített többségének támogatásához kötik, illetve megerősítik az ellenőrzést biztosító uniós szervek szerepét is – írja a HVG.
Orbán Viktor a tárgyalások során kérte a német soros elnökséget a Magyarország ellen folyó hetes cikkely szerinti eljárás minél előbbi lezárására, amire azt az ígéretet kapta, hogy még idén megtörténhet, ehhez azonban Angela Merkel szerint Magyarországnak kritikus lépéseket kell megtennie.
Ma reggel Orbán Viktor Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján azt mondta,
a két országnak sikerült egyértelművé tennie: azok részéről, akik örökölték a jogállamiságot, elfogadhatatlan, hogy kioktassák és kritizálják azokat a szabadságharcos népeket, amelyek nagyon nehéz időket éltek meg és sokat tettek a kommunista rezsim ellen.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (b) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfõ az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatón 2020. július 21-én.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A magyar miniszterelnök minden kísérletet, amely össze kívánt volna kapcsolni két rendkívül fontos kérdést, az uniós pénzeket és a jogállamiságot, sikerrel visszautasították. A tanácskozás nemcsak fontos, hanem jó küzdelem volt Lengyelország oldalán – tette hozzá.
„Azt kívánom minden magyarnak, soha ne legyen kevésbé sikeres reggelje, mint a mai”
– mondta.
