Kiterjesztené a távmunka fogalmát és szabályozná a nem hagyományos foglalkoztatási formákat az Innovációs és Technológiai Minisztérium, írja a Portfolió. A törvényi változtatások már ősszel az Országgyűlés elé kerülhetnek.

Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerint a nem hagyományos foglalkoztatási formák elterjedése a munkáltató és a munkavállaló érdeke is. A koronavírus-járvány alatt nyert tapasztalatok alapján és a technika fejlődésének köszönhetően pedig úgy tűnik, a távmunka számos területen bevált és előnyös a foglalkoztatottak és a munkaadó számára is.

Bodó úgy gondolja, éppen itt az ideje annak, hogy a jogszabályi környezet igazodjon a a gazdasági, társadalmi kihívásokhoz, valamint a munkaerőpiac változásaihoz, így a szabályozás elkerülhetetlenné vált.

Az ITM tervei között szerepel a távmunka fogalmának kiterjesztése, a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodás új alapokra helyezése, „ami mindkét fél érdekeinek érvényesítését segítheti”. A munkavégzés helye például – a munkavédelmi előírások betartása mellett – szabadon választhatóvá válna.

A szabályozás lehetőséget biztosítana arra, hogy a továbbiakban a távmunka a munkanapok egy részében is megvalósulhasson, akkor is, ha épp nincsen járványhelyzet.

A munkáltató például hozzájárulhatna a munkavállaló költségeihez, a szükséges eszközök beszerzéséhez, akár kedvezményes adózási feltétlek mellett.

A cégeknek persze szem előtt kell tartaniuk a tevékenységi köreiket, a működési sajátosságaikat és ezeket figyelembe véve dönteniük a távmunkáról – amennyiben ez nem jelent gátat a munkavállaló számára feladatai elvégzésében.

„A kormány elkötelezett a munkahelyek megtartása mellett, amelyet az eredményes gazdaságvédelmi intézkedések mellett rugalmas munkajogi szabályozással is kész támogatni”

-írja a minisztérium közleményében.

A járvány miatt kialakult karanténhelyzetben sok háztartásban gondot okozott a távmunka megszervezése: amellett, hogy ilyenkor az otthoni infrastruktúrát – saját kontóra – kénytelenek használni a munkavállalók, a gyermekfelügyelet is nehezen megondolható kérdés, hiába üzemeltek a kijárási tilalom alatt ügyeletes óvodák és bőlcsödék is. Ahogyan júniusban írtuk: az egyik legnagyob pedagógus érdekvédelmi szervezet, a PDSZ (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) információi szerint egy pedagógusnak átlagosan 51 ezer forintot kellett elköltenie, hogy helyt tudjon állni a digitális oktatás során, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai számára sem volt könnyű az otthoni munkára átállás. Járvány alatti munkavégzésről szóló, összefoglaló munkajogi cikkünk pedig itt olvasható.