A kulturális területen, illetve a szakképzésben dolgozók után most a kutatók közalkalmazotti státuszát venné el a kormány. Az erről szóló törvényjavaslat szeptemberben kerülhet a parlament elé, az akadémiai kutatóhálózatot átvevő Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) falain belül kész tényként kezelik a közalkalmazotti státusz megszüntetését – tudta meg a Népszava.
A lap információit az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is megerősítette: közlése szerint van szándék „a teljesítmény alapú, differenciált bérezést támogató foglalkoztatási jogviszony kialakítására”. A cél a kutatói életpálya modellhez szükséges feltételek megteremtése, „korszerű és rugalmas bérezéssel.”
Az átalakítás előkészítésére utal az is, hogy az idei év második félévében egyszeri 11 milliárd (majd jövőre, beépülő jelleggel további 22 milliárd forint) többletforrást kap az ELKH, ami bérfejlesztésre is fordítható, a kedden megjelent Magyar Közlönyben pedig 6,7 milliárd forintot csoportosítottak át személyi juttatásokra a Gazdaságvédelmi Alapból. Az ELKH elnöke, Maróth Miklós külön hangsúlyozta, hogy első lépésként a finanszírozási feltételeken kell javítani, mert a hazai kutatók jelenlegi illetménye elmarad a külföldi fizetésektől – írja a Népszava.
Bár az akadémiai dolgozóknak 30 százalékos béremelést ígérnek cserébe, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnökségi tagja, Mende Balázs szerint a béremelés mértéke egy teljesítményértékelésen fog múlni, ám azt nem tudni, pontosan milyen szempontok szerint értékelik majd a kutatókat.
Mende attól tart, a közalkalmazotti státusz megszüntetése és az ismeretlen értékelési rendszer alapot adhat a „gyengének és kormánykritikusnak” tekintett kutatók egyszerűbb eltávolítására.
Ha pedig valaki nem fogadja el a jogállásváltozással járó új feltételeket, azt automatikusan felmondásként értékelik. Az átalakításról eddig sem az érintettekkel, sem az érdekvédelmi szervezetekkel nem egyeztettek.
A közalkalmazotti státusz megszüntetése eddig mindenhol problémásnak bizonyult: ahogy arról év elején beszámoltunk, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Alkotmánybírósághoz fordult, miután érdekegyeztetés és jogorvoslati lehetőség nélkül szüntették meg a szakképzésben dolgozó tanárok közalkalmazotti jogviszonyát. A szakképzésben dolgozó tanároknak szintén 30 százalékos béremelést ígért az ITM, a PSZ szerint azonban az erre szánt 35 milliárd forint nem lesz elegendő, sőt valakinek még akár csökkenhet is a bére.
De a kulturális közalkalmazottak sem jártak jobban az új rendszerrel: a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) szerint a kulturális közszolgálatban dolgozók fizetése mindig is alacsonyabb volt, mint a piaci területeken dolgozóké, de ezt valamennyire kompenzálták a közszférának adott szerény kedvezmények, a foglalkoztatottsági biztonság és a kiszámítható életpálya. A májusban megszavazott módosítással azonban mindez megszűnik, az érintett szakmák dolgozói számára leépül a korábbi stabil munkajogi helyzet.
A kormány ígérete ellenére semmiféle egyeztetést nem folytatott a legnagyobb számban érintett dolgozókat képviselő szakmai szakszervezettel. A KKDSZ szerint
„Kivéreztetett és az államnak kiszolgáltatott önkormányzatok, cselédbéren tartott és kiszolgáltatott alkalmazottjai lesznek, csökkenő létszámban. A közgyűjteményekben őrzött értékek átadásához jól képzett, motivált alkalmazottak kellenek. Alulfizetetten, kiszolgáltatott állapotban, a legnagyobb lelkesedéssel sem lehet hosszú ideig színvonalasan dolgozni.”
