Bár eddig úgy tűnt, legalább középfokú végzettség lesz szükséges az iskolaőri feladatok ellátáshoz, most mégis lejjebb kerülhettek a követelmények. Az iskolaőrségről rendelkező jogszabályokban nem szerepelnek ugyan a képzettségi feltételek, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár júniusban még arról számolt be a Magyar Nemzetnek, hogy az iskolaőri pozíciókra elsősorban volt rendőrök jelentkezését várják, de bekapcsolódhatnak bármely más, középfokú végzettséggel rendelkező, civil foglalkozást végzők is.
A pénteki Magyar Közlöny szerint az iskolaőri feladatok ellátásnak fizikai és pszichológiai minimumfeltételei vannak, utóbbiak a következők:
- kiegyensúlyozott pszichés állapot,
- átlagos érzelmi-indulati kontroll,
- átlagos pszichés terhelhetőség, stressztűrő képesség,
- átlagos intellektuális képességek,
- átlagos kommunikációs képesség,
- átlagos felelősségtudat,
- szabálykövető magatartás.
A középfokú végzettség kritériumáról azonban nem esik szó. Pedig azt egy korábban közzétett, de azóta már törölt rendőrségi hirdetés is rögzítette – szúrta ki a Népszava.
„Ahhoz, hogy a rendőrségi iskolaőri beosztásba kerülhessen, a középfokú iskolai végzettségen túl szüksége van az úgynevezett iskolaőr komplex képzésre is, amelyet az egyes megyei rendőrfőkapitányságok objektumaiban végezhet el”
– állt a police.hu-n megjelent álláshirdetésben.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság toborozó plakátja szerint azonban már csak előnyt jelent a középfokú, vagy az ennél magasabb végzettség. A feltételek között a cselekvőképesség, a magyar állampolgárság, az egészségi, fizikai, pszichikai alkalmasság, a büntetlen előéletet és az erkölcsi bizonyítvány szerepel.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Országos Választmányának tagja a Népszavának azt mondta: nagyon is indokolt lenne a középfokú végzettség elvárása, hiszen az iskolaőröknek komoly pedagógiai, pszichológiai, rendvédelmi felkészítésen kell átesniük. Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára a lapnak arról beszélt, azokban az intézményekben, ahol valóban komoly konfliktusok adódhatnak, az iskolaőrnek minden tekintetben felkészültnek kell lennie, ezért szkeptikus a kérdéssel kapcsolatban.
A rendőrségi toborzó szerint ráadásul az iskolaőrök vidéken havi bruttó 220 ezer, Pest megyében és Budapesten pedig bruttó 230 ezer forintos fizetésre számíthatnak, illetve mindenhol jár évi bruttó 200 ezer forint cafeteria is – vagyis többet keresnek majd mint egy diplomával rendelkező pályakezdő tanár.
Nagy Erzsébet szerint ez megalázó a tanárok számára.
Mint arra a HVG felhívta a figyelmet, a pénteki Magyar Közlöny arról is rendelkezik többek közt, hogy az iskolaőrök nem nyilatkozhatnak a sajtónak, intézkedéseikről pedig a munkáltatónak, azaz a megyei vagy budapesti rendőrfőkapitánynak kell írásban jelentést tenniük. Arról viszont nem esik szó, hogy kell-e értesíteniük az iskolaigazgatót, illetve a pedagógusokat. Mint arra már korábban fény derült, alkalmazhatnak testi kényszert, gumibotot, bilincset, illetve vegyi eszközt a diákokkal szemben, ugyanakkor ütniük, rúgniuk nem szabad, „súlyosabb korlátozással, illetve sérüléssel vagy károkozással járó kényszerítő eszköz akkor alkalmazható, ha a kisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással járó kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezetett eredményre, vagy sikere eleve kilátástalan.”
A Mércén többször foglalkoztunk már azzal, miért nem megoldás az iskolaőrség felállítása az erőszak hatékony kezelésének érdekében. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint az iskolai erőszak sokkal összetettebb kérdés annál, minthogy kizárólag a rendfenntartás eszközével és a büntethetőség kiterjesztésével adjon rá választ egy felelős oktatásirányítás. A PDSZ úgy véli, ez nem több tüneti kezelésnél, ami elképzelhető, hogy rövidtávon, néhány esetben valóban megoldást nyújt majd, ugyanakkor emellé muszáj lenne a problémák megelőzésre is tervet kidolgozni.
A Hintalovon Alapítvány munkatársai pedig arra mutattak rá cikkükben, hogy ha gyermekjogokról beszélünk, akkor az egyik legfontosabb szabály, hogy minden gyereket megillet az erőszakmentes gyermekkor. Ráadásul a kriminológia egyik alapvetése is az, hogy önmagában nem az tart valakit vissza egy szabályszegéstől, hogy súlyos büntetést kap majd érte.