A legtöbb ellenzéki párt távolmaradása mellett, nem különösebben meglepő módon, az Országgyűlés kormánypárti többsége kivételes eljárásban, 128 igen szavazat mellett, 16 nem szavazat és 1 tartózkodás ellenében (53-an nem szavaztak) fogadta el azt a határozatot, amely öt feltételhez köti az EU új költségvetésének, illetve a koronavírus-mentőcsomagjának magyar kormány általi megszavazását.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, feltételek közé tartozik, hogy

• a folyamatban lévő hetes cikkely szerinti eljárásokat zárják le,
• a közös EU-s hitelt kizárólag a gazdaság fejlesztése érdekében, a gazdasági növekedés szolgálatában lehessen felhasználni (de „a pénz felhasználhatóságát függetleníteni kell a politikai szempontoktól”),
• a gazdagabb tagállamok ne kaphassanak több támogatást a szegényebbeknél,
• ne részesülhessenek uniós támogatásban a „civilnek álcázott”, a kormány szerint valójában politikai tevékenységet végző szervezetek, illetve
• az EU-s forrásokat jogállamiság címszó alatt ezentúl ne lehessen „politikai és ideológiai feltételekhez” kötni.

Orbán Viktor korábban többször kifejtette, hogy mennyire nincs ínyére az uniós hitelfelvétel, múlt héten pedig az uniós költségvetés esetleges vétóját is belengette, ha a pénzosztást jogállamisági feltételekhez szabják.

Szokás pénteki rádióinterjújában is beszélt az uniós hitelről a miniszterelnök, amelyet bár elmondott minden rossznak, utalt rá, hogy Magyarország nem fog keresztbe tenni az új büdzsének is a hitelfelvételnek.

„Fázok tőle én is, az adósság a magyar ember fejében a legrémisztőbb dolgok közé tartozik” – mondta Orbán, majd az „adós rabszolgaságot” mint a kommunizmus örökségét emlegette, de aztán már azt magyarázta, hogy:

„Meg tudnánk vétózni, de 26 országgal találnánk magunkat szemben, és ha bent vagy egy közösségben, akkor ezt csak a legvégső esetben szabad megtenni.”

Az Unió soros elnökségét betöltő Németország kancellárja, Angela Merkel a múlt héten úgy fogalmazott: akkor is szem előtt fogják tartani a jogállamiság kérdését, hogyha Orbán Viktorral kell vitázniuk erről.

„Semmifajta világjárvány nem lehet ürügy a demokratikus jogok csorbítására, az emberi jogokat nagyon rövid ideig és nagyon indokolt esetben szabad csak korlátozni, leszögezte azt is, hogy nem nevezhető demokráciának az a rendszer, ahol az ellenzéki hangok vagy a sokszínűség nem kívánatos”

– mondta Merkel.

A Merkel által meghirdetett, a koronavírusból való kilábalást célzó gazdasági programot  egyébként az EP két baloldali frakciója, a Szocialisták és Demokraták (S&D) és a rendszerkritikus GUE/NGL frakció is kritizálta, mondván, az éghajlatváltozás kérdéseit erélyesebben kezelő programra lenne szükség, valamint arra is felhívták a a figyelmet, hogy a gyengébb tagállamokat fenyegeti egy általános megszorítópolitika réme, ahol a nagyvállalatok segítségre, az átlagember pedig nélkülözésre számíthat csupán.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken módosított javaslatot jelentett be. Ennek értelmében az Európai Bizottság eddigi javaslataihoz képest kevesebb pénzről és nehezebben alkalmazható jogállamisági feltételrendszerről fognak az állam- és kormányfők jövő héten tárgyalni. Az Eurológus összefoglalója szerint „az Európai Bizottság javaslatában még az szerepelt, hogy a kifizetések felfüggesztéséhez kötött szankciókról a Bizottság dönthet, de ezt a tagállamok minősített többséggel megakadályozhatják”, ehhez képest viszont Michel javaslatában már az áll, hogy a szankciók életbe léptetését az állam- és kormányfők kétharmadának támogatásához kötné.

A német zöldpárti Daniel Freund szerint ez lényegében azt jelenti, hogy Orbán Viktor „pezsgőt bonthat”.

Parázs vita a parlamentben

A közös uniós hitelfelvételen alapuló, 750 milliárd euróra rúgó mentőcsomag kapcsán az előterjesztők nevében Kövér László, az Országgyűlés elnöke arról beszélt, Magyarországnak nem lenne szüksége, de a déli tagállamok iránti szolidaritásból és az EU működőképességének megőrzése érdekében „egyszeri, a rendkívüli helyzet által kikényszerített kivételes eszközként” hajlandó hozzájárulni – közölte. Hozzátette: de csak akkor, ha mindez kizárólag az EU bajba jutott gazdaságainak stabilizálását és az egész gazdasági közösség versenyképesebbé tételének megalapozását, „nem pedig a IV. Német-Római Szent Birodalom létrehozatalának előmozdítását szolgálja”.

A házelnök hosszan ostorozta Brüsszelt, majd hozzátette: „egy homályos, definiálatlan eljárásrend keretében” a pénzek kifizetését össze akarják kötni

„az EU globalista, bevándorláspárti, nemzet-, hagyomány- és családellenes, egyre agresszívebb és egyre destruktívabb elitje által megfogalmazott politikai kívánalmaknak való megfelelés kötelezettségével”.

Kövér László hangsúlyozta: azonban „a Haza nem eladó”, ezért nem lehet

„önként felcsatolni a nyakörvet, melyen a lánc végét olyanok fogják, akiknek feltett szándékuk a közép- és kelet-európai kisállamok újbóli gyarmati alávetése”.

Az ellenzék részéről többek közt felszólalt Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció, illetve Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője is.

Dobrev bejelentette: pártja képviselői a szavazásban nem fognak részt venni, mert az

„nem az újjáépítési alapról szól, nem arról szól, hogy hány euromilliárdot kap Magyarország, ez egész egyszerűen arról szól, hogy Orbán Viktor meg tudja-e őrizni úgy a hatalmát, hogy korlátlanul garázdálkodik továbbra is, európai uniós pénzekkel, és szembemegy mindennel, amit mi Európának hívunk.”

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka azt mondta, amennyiben a kormány nem alkalmas arra, hogy a jogállamisági feltételeknek megfelelően, korrupció mentesen ossza szét az uniós támogatásokat, akkor azokat közvetlenül kell eljuttatni a magyar vállalatoknak, önkormányzatoknak, civileknek és állampolgároknak. Szólt arról is, szívesen vennék, ha a kabinet az ország határain belül is alkalmazná azt a javaslatban megjelenő elvet, hogy a gazdagabbak ne kapjanak több forrást a szegényeknél. A szocialista politikus jelezte, a Fidesz saját választóit is elárulja ezzel a javaslatával, ezért annak szavazásán nem vesznek részt.

Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője csupán 40 másodpercet kapott a felszólalására,
melyben kijelentette: „megvédjük a magyaroknak járó EU-s pénzeket és a magyar demokráciát Orbán Viktortól.”

„Önöknek köszönhetően eljutottunk odáig, hogy már nem csak a magyar adófizetők, hanem európai szövetségeseink is azt kérdezik: Hova tűnt az a rengeteg pénz, amit Magyarország kapott? Hogy lehetséges az, hogy az EU-s támogatásból nem építik, hanem leépítik a magyar demokráciát? A kevesebb demokrácia azt jelenti, hogy kevesebb pénzt kapunk az EU-tól. Ha Önök leépítik a jogállamot, uniós pénzt vesznek el Magyarországtól. Ilyen egyszerű ez. Mi ezzel szemben azon dolgozunk az Európai Parlamentben, hogy a magyar állampolgárok közvetlenül jussanak minél több EU-s forráshoz. Teljesen világos, hogy mi az ország, és mi a miniszterelnök érdeke. A mai szavazáson ezért Önöknek egy igen egyszerű kérdésre kell választ adniuk: Orbán Viktor, vagy Magyarország” – mondta Donáth.

Ezentúl az önkormányzatok korlátozhatják az Airbnb-t

Múlt héten robban a hír, hogy a szállodalobbi érdekeit szem előtt tartva a kormány valamilyen formában korlátozná a rövid távú lakáskiadást. Egy ideig úgy tűnt, a parlament olyan törvényt alkot, amely előírja, évente maximum 120 napon át adható ki ingatlan Airbnb-n vagy más hasonló platformon keresztül.

Később Gulyás Gergely bejelentette, egységes szabályozás helyett az önkormányzatoknak adnak lehetőséget arra, hogy megszabják, egy adott területen évente hány napra szabad az Airbnb-n kiadni egy ingatlant.

Az ezt lehetővé tévő jogszabályt fogadta most el az Országgyűlés 149 igen, 1 nem szavazat mellett.

Karácsony Gergely főpolgármester a bejelentés után egyből jelezte, Budapest élne a szabályozás jogával, ahogy az választási programjában is szerepelt.

„Budapest világrekorder volt az ingatlanárak növekedésében, elszabadultak az albérletárak is, már egy középosztálybeli család számára is megfizethetetlen az albérlet a belső kerületben, súlyos problémája Budapestnek is a lakhatási szegénység” – írta Facebook-oldalán Karácsony, aki a lakhatási szakértők véleményét hangoztatva az árnövekedést részben az Airbnb hatásaképp értékelte.

Karácsonyék szerint több európai nagyvároshoz hasonlóan olyan szabályozást szeretnének bevezetni, ami

• csak korlátozott időre teszi lehetővé a lakások szállodaként üzemeltetését,
•  megszünteti a lakások turisztikai célú hasznosításának a kedvező adózását,
• de jelentős adókedvezményekkel támogatja a lakások hosszútávú, biztonságos bérbeadását,
• és több jogot biztosít azoknak a helyi közösségeknek és önkormányzatoknak, amelyek a lakások szállodaként való hasznosításának a következményeit viselik,
• valamint a piac „fehérítése” érdekében lehetővé teszi az önkormányzatok hozzáférését a turisztikai céllal hasznosított lakások adataihoz.

(Mérce / MTI)