A globális szegénység ellen küzdő jótékonysági szervezeteket tömörítő Oxfam adott közre egy jelentést, mely szerint több ember eshet áldozatául a koronavírus járvány és az annak következtében kialakuló gazdasági válság okozta éhínségeknek, mint magának a fertőzésnek.
A szervezet figyelmeztet: az év végéig naponta akár 12 ezer ember is meghalhat a járvány következtében kialakuló élelmiszerhiány okozta éhínségekben. A Johns Hopkins Egyetem hivatalos koronavírus információs oldalának adatai szerint a járvány a legrosszabb napján 8890 életet követelt.
A vírus többféle képpen okoz éhinségeket. Egyrészt rengeteg ember elvesztette a munkáját, jövedelmét így nem tudja ellátni magát és családját. Másrészt az ellátási láncok összemlásával és a segélyszállítmányok akadozottá válásával, valamint a gyakran jótékonysági tevékenységet végző, jobbmódú államok saját problémáik felé fordulásával. Ezek mellett továbbra is fennálnak háborúk, a világ legszegényebb régióinak továbbra is meg kell küzdeniük az őket leginkább érintő éghajlat változás okozta természeti katasztrófákkal, mint az aszályok, árvizek, sáskajárások és szélsőséges időjárási jelenségek, amik szintén az élelmiszer termelés lehetőségeit rontják tovább.
Ezek mellet a koronavírus járvány csak olaj az egyébként is tömeget sújtó globális éhezési válság tüzére: tavaly 821 millió embernek okozott nehézséget az élelmiszer beszerzése, 149 millióan pedig konkrétan éheztek, ez nagyjából Oroszország teljes lakosságával egyenlő.
A koronavírus válság következtében pedig ez a szám 270 millióra is növekedhet, ami 80%-os emelkedést jelentene egyetlen év alatt.
Az éhezéssel kapcsolatos problémák nem csak a legszegényebb országokat érintik, az Oxfam szerint az Egyesült Államokban is minden hatodik embernek, nagyjából 54 millió főnek jelent nehézséget a mindennapi betevő előteremtése.
Eközben a, ahogy arra a jelentés is kitér, a világ legnagyobb élelmiszer- és italipari cégei csak idén eddig 18 milliárd dollár osztalékot fizettek ki a részvényeseik számára, ez az összeg tízszer annyi, mint amennyire az ENSZ szerint a globális éhezés végleges megszüntetéséhez szükséges lenne.
A járvány betörése után nemsokkal már Magyarországon is voltak települések, ahol a munka nélkül maradottakat éhezésbe taszította az állami segítség elmaradása és a civilszervezetek véges erőforrásainak elapadása.
