Rendkívüli ülést tart hétfőn és kedden a magyar parlament, amelynek egyetlen napirendi pontja A koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos
európai uniós gazdasági intézkedésekről című blokk lesz, ezen belül pedig arról fog vitázni majd szavazni az Orsszággyűlés, hogy milyen felhatalmazással küldje Orbán Viktor miniszterelnököt a jövő hét második felében sorra kerülő uniós csúcsra.
Ezen születik döntés ugyanis annak a 750 milliárd eurós hitelnek a felvételéről, amely a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítésre szolgálna. A SURE rövidítéssel jelzett pénzügyi konstrukcióról május végén született meg az európai bizottsági javaslat, amelynek értelmében a 27 tagállam közösen venné fel a soha nem látott mértékű hitelt, hogy újraindítsák gazdaságaikat.
Az Európai Bizottság által bemutatott terv szerint az Európai Unió hétéves pénzügyi kerete 2021-2027-ben 1100 milliárd euróra emelkedne, emellett a tagállamok a helyreállítási alap keretében, támogatások és kölcsönök révén 750 milliárd euróra számíthatnának. A Következő Generáció EU névre keresztelt csomag újdonsága az, hogy kétharmad részben, vagyis 500 milliárd euró értékben vissza nem térítendő támogatásokat tartalmaz, ezeket a válságban leginkább érintett országoknak és szektoroknak szánják.
Orbán Viktor korábban a szavak szintjén többször kifejtette, hogy mennyire nincs ínyére a hitelfelvétel, ezen a héten pedig az uniós költségvetés esetleges vétóját is belengette, ha a pénzosztást jogállamisági feltételekhez szabják.
Szokás pénteki rádióinterjújában tegnapelőtt is beszélt az uniós hitelről a minsziterelnök, amelyet bár elomondott minden rossznak, utalt rá, hogy Magyarország nem fog keresztbe tenni az új büdzsének is a hitelfelvételnek.
„Fázok tőle én is, az adóssság a magyar ember fejében a legrémisztőbb dolgok közé tartozik” – mondta Orbán, majd az „adós rabszolgaságot” mint a kommunizmus örökségét emlegette, de aztán már azt magyrázta, hogy:
„Meg tudnánk vétózni, de 26 országgal találnánk magunkat szemben, és ha bent vagy egy közösségben, akkor ezt csak a legvégső esetben szabad megtenni.”
Orbán aztán már tényként beszélt arról, hogy „hiteltfölvétel lesz”, de szerinte csökkenteni kell ennek a kockázatát azzal, hogy ezt a pénzt a gazdaságok fejleszésére kell fordítani. „Utána pedig – ha már együtt hoztuk létre ezt az adósságot, tehát senki nem ad többet, mint a másik – akkor ne korlátozzuk egymást annak eldöntésében, hogy hogyan használjuk fel ezt a pénzt, mert nyilvánvalóan egészen másképpen kell a gazdaságot újraindítani Franciaországban, és másképp kell lendületet adni a gazdaságnak mondjuk Magyarországon” -tette hozzá.
Az uniós pénzek szétosztásának jogállamisági feltételeiről a miniszterelnök azt mondta:
„Egy dolgot mindenképpen kerüljünk el, hogy belekeverjük a politikát. Az Európai Uinóban ez szokássá vált, különösen a nagyszájú liberálisok, a baloldal szokta ezt a csinálni, hogy állandóan azzal fenyegeti a neki nem tetsző országokat meg politikai szereplőket, hogy pénzügyi szankciókat fűznek a magatartáshoz. Aki nem migrációpárti, aki védi a családokat, aki a nemzetét szereti, aki a keresztény tanítást próbálja beépíteni a politikájába, azt megtámadják. Ha a pénz elköltéséhez ilyen típusú ideológiai, politikai szempontokat kapcsolunk, akkor az a pénz biztosan rosszul lesz elköltve, és ennek az árát gyerekenk meg az unokáink fizetik meg. Tehát helyes, ha világossá tesszük, hogy semmilyen politikai feltételt nem lehet összekeverni gazdasági döntésekkel.”
Mint ismert, az Unió soros elnökségét belöltő Németosrzág kancellárja, Angela a Merkel a héten úgy fogalmazott: akkor is szem előtt fogják tartani a jogállamiság kérdését, hogyha Orbán Viktorral kell vitázniuk erről.
„Semmifajta világjárvány nem lehet ürügy a demokratikus jogok csorbítására, az emberi jogokat nagyon rövid ideig és nagyon indokolt esetben szabad csak korlátozni, leszögezte azt is, hogy nem nevezhető demokráciának az a rendszer, ahol az ellenzéki hangok vagy a sokszínűség nem kívánatos”
– mondta Merkel.
A Merkel által meghirdetett, a koronavírusból való kilábalást célző gazdasági programot egyébként héten az EP két baloldali frakciója, a Szocialisták és Demokraták (S&D) és a rendszerkritikus GUE/NGL frakció is kritizálta, mondván, az éghajlatváltozás kérdéseit erélyesebben kezelő programra lenne szükség, valamint arra is felhívták a a figyelmet, hogy a gyengébb tagállamokat fenyegeti egy általános megszorítópolitika réme, ahol a nagyvállalatok segítségre, az átlagember pedig nélkülözésre számíthat csupán.
