Terjedelmes programbeszédben ismertette a hivatalba lépő, német soros EU-s elnökség koronaválság-kilábalási tervét tegnap Angela Merkel német kancellár az Európai Parlamentben, Brüsszelben. Merkel kezdésként kijelentette, az elnökség jelszava „Együtt Európa helyreállításáért” lesz, annak fő feladata pedig a bekövetkezett, súlyos járványhelyzet nyomán a gazdasági válságból való kilábalás megszervezését tartja.

„Németország kész arra, hogy különösen nagy szolidaritást mutasson (…)Európa nagy dolgokra képes, ha együttműködünk egymással és szolidárisak maradunk egymás iránt”

– jelentette ki a kancellár.

A programbeszédre az EP összes frakciójának egy-egy vezérszónoka is reagált, a gazdasági programot érdemben azonban csak a két baloldali frakció, a Szocialisták és Demokraták (S&D) és a rendszerkritikus GUE/NGL frakció vezérszónoka kritizálták.

Az előbbi frakció képviseletében a spanyol szocialista Iratxe García Pérez arra hívta fel Merkel figyelmét, az Unió egyre súlyosbodó Észak-Dél és Kelet-Nyugat megosztottságát a koronaválság tovább súlyosbította. Mindez pedig meg is határozza Pérez szerint mindazt, amit az EU német elnökségének tennie kellene a válságból való kilábalás segítéséhez:

„Be kell bizonyítanunk, hogy létre lehet hozni egy igazságosabb és fenntarthatóbb társadalmat, amelyik gondol a környezetre és a következő generációra (…), megvédi a munkavállalókat, fenntartja a sokszínűséget, és szolidárisan viszonyul a bevándorlás kérdéséhez”

-fogalmazott a képviselő.

A német Ska Keller, a Zöldek frakciójának társelnöke vezérszónokként hangsúlyozta, megítélése szerint az Unió nagyon határozottan lépett fel a koronavírus-járvány ellen, és ezzel eredményeket is ért el. Ugyanezzel a határozottsággal, és gyors fellépéssel kellene azonban Brüsszelnek viszonyulnia a nagyobb, minket fenygető probléma, az éghajlatváltozás kérdéséhez is, ez a határozottság azonban szerinte mindeddig elmaradt. Ezért hangsúlyozta, ha a német elnökséggel Merkel eredmény kíván elérni, ahhoz egy nagyon drasztikus, hangsúlyosan az éghajlatváltozás kérdéseit kezelő programra lenne szüksége.

Mindehhez pedig vállalni kellene Keller szerint, hogy az Európai Unió 2035-re 65%-kal csökkenti majd az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Sokkal keményebben fogalmazott azonban ennél Martin Schirdewan, a német Balpárt (Linke) GUE/NGL frakcióban politizáló képviselője. A plenáris ülésen Merkel szemére vetette, hogy a válság nyomában ismét fenyegeti a gyengébb tagállamokat a 2008-2010-es pénzügyi válságból olyannyira ismert általános megszorítópolitika réme, ahol a nagyvállalatok segítségre, az átlagember pedig nélkülözésre számíthat csupán.

Schirdewan ezért nyomatékosan kérte Merkelt, ne kövesse el ugyanazt a hibát kétszer.

A képviselő ezért például a nagyvállalatokra kivetendő digitális adó európai tanácsi akadályozásának megszüntetését várja a kancellártól.

A kancellár válaszában azt hangsúlyozta, mind a mentőcsomag, mind pedig annak részletei kérdésében „nagyon eltérő vélemények uralkodnak” a tagállamok között, ezért pedig igen nehéz velük egyezségre jutni, és jelen állapotban az Európai Tanácsban teljes konszenzust létrehozni. A GUE/NGL képviselőjének válaszul annyit mondott a kancellár, igenis vannak az Uniónak komoly eredményei, például az adóparadicsomok elleni fellépésben, de úgy tűnik, hogy a tagállamok közötti egyet nem értések miatt a digitális adó ügyében „kicsit nehezebb a munka.”

A momentumos Cseh Katalin, a liberális Renew frakció alelnökeként azt kérdezte Merkeltől, hogy a magyar kormány megszorító intézkedései ellenében tervezi-e a német soros elnökség, hogy felveti az önkormányzatok közvetlen EU-s finanszírozását itthon?

A kérdésre a német kormányfő csupán általánosságokat említve adott választ, és azt kezdte fejtegetni, hogy az EU-s támogatások magyarországi felhasználása valóban átláthatatlan, pedig ezeknek a pénzeknek az ellenőrzése fontos lenne.

A német EU-s elnökség július elejétől az év végéig lesz hivatalban, programja saját honlapján, magyar nyelven is elérhető.