Május 19-én fogadta el az Országgyűlés azt a törvényt, amely elveszi a transznemű emberektől annak a lehetőségét, hogy megváltoztathassák a nevüket és nemüket hivatalos irataikban. Ahogy arról korábban írtunk, a Budapest Pride szerint a törvény gyakorlatilag megtiltja a transzneműséget Magyaroszágon, ami sérti az emberi méltósághoz, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot és a diszkrimináció tilalmát.
Az Amnesty International, a Budapest Pride, a Prizma Közösség, a Háttér Társaság és a Magyar LMBT Szövetség a törvény megszavazása után közös petíciót indított, mellyel Kozma Ákos alapvető jogok biztosának figyelmét szerették volna felhívni, illetve arra kérni, hogy éljen alkotmányos jogával, és forduljon az Alkotmánybírósághoz.
Vig Dávid, az Amnesty Magyarország igazgatója ma sajtótájékoztatón jelentette be:
a petíciót 18 országból több mint 105 ezren írták alá, ebből több mint 13 ezer aláírás Magyarországról érkezett, amit átadtak az ombudsmannak.
Székely László korábbi ombudsman egy jelentésében mondta ki: a transznemű embereknek joguk van a megváltozott nemük szerinti iratokra és bizonyítványokra. Az Alkotmánybíróság pedig egy két évvel ezelőtti határozatában mondta ki, hogy a nem és a névváltoztatás összefügg az emberi méltósághoz való joggal – mondta Vig, hozzátéve:
az ombudsmannak nemcsak alaptörvényben biztosított lehetősége, hanem kötelessége az esküje szerint is, hogy felhívja a figyelmet az alaptörvény-ellenes jogi helyzetre, és kérje a törvény felülvizsgálatát.
„Kozma Ákoson a világ szeme. Kozma Ákosban van annak a 13 ezer magyar embernek a bizalma, akik aláírták ezt a petíciót. Arra kérjük, hogy mutassa meg, hogy ellátja feladatát, és mutassa meg azt, hogy jogosult arra, hogy a nép ügyvédjének szólíthassuk.”
Ördög Ivett transz aktivista a sajtótájékoztatón érintettként arról beszélt: egyike azoknak az embereknek, akik több mint egy éve beadták kérelmüket, mégsem adódott lehetőségük arra, hogy a jogi nemüket elismertessék.
Ő például férfi papírokkal él, miközben az utcán szembejövő emberek nőnek látják, emiatt rengeteg hétköznapi helyzetben magyarázkodnia kell, amikor fel kell mutatnia a személyiét.
„Biztos vagyok abban, hogy ahogy más diszkriminatív törvények, ez is el lesz törölve. Előbb-utóbb újra lehet majd jogi nemet váltani. A kérdés nem az, hogy ez így lesz-e. A kérdés az, hogy addig hány emberélet megy tönkre. Hány ember nem talál állást, hány ember nem talál lakást és utcára, hány ember dönt úgy, hogy inkább külföldön folytatja az életét”
– mondta.
Mint azt a petíció is kiemeli, Magyarországon a transznemű embereket gyakran éri hátrányos megkülönböztetés, elsősorban a foglalkoztatás, az oktatás, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés illetve a lakhatás területén. A törvény a transznemű emberek további hátrányos megkülönböztetéséhez vezet, és fokozódhatnak a transz emberek ellen irányuló támadások és gyűlölet-bűncselekmények. Ezenfelül a bizonytalanság és az a mindennapi küzdelem, amit ezek a módosítások kiváltanak az alapvető szolgáltatások igénybevétele és az ügyintézések területén akár önkárosításokhoz, öngyilkosságokhoz illetve mentális betegségekhez vezethetnek.
A jogi nemváltoztatás lehetőségének betiltása nemcsak alkotmányellenes, de drasztikus hatással is van az érintettekre: a Háttér Társaság kutatása szerint a magyar transznemű emberek 24%-a kísérelt már meg öngyilkosságot azért, mert kilátástalannak ítélte meg az életét, 40%-ukat pedig rúgták már ki amiatt, mert transznemű.
A törvényjavaslat ellen több nemzetközi szerv is felszólalt, köztük az Európai Parlament Frakcióközi LMBTI Csoportja, az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa, az ILGA és a TGEU ernyőszervezetek és az ENSZ emberi jogi főbiztosa is. Az Európai Parlament elítélte a kormány transzneműek életét ellehetetlenítő törvénjavaslatát, a salátatörvény visszavonását levélben is kérték a Miniszterelnökséget vezető minisztertől és az Igazságügyi minisztertől, amit 63 képviselő aláírása nyomatékosított. Helena Dalli, az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosa azt nyilatkozta, hogy törvényalkotóként nagyon nehéz megértenie, hogy ennyi kutatás és tudás birtokában miért hoznak tagállamok szándékosan kárt okozó törvényeket.
