74 korbácsütésre, egy hónapnyi kényszermunkára és 1 év börtönre ítélte Iránban az Arak büntetőbíróság azokat a gyári munkásokat, akik több havi kifizetetlen bérük miatt demonstráltak, erről az IndustriAll globális nehézipari szakszervezeti szövetség tudósított (ennek a szakszervezeti szövetségnek a tagja többek között a Vasas Szakszervezet is Magyarországon).

A most elítélt 42 munkás a több mint 2500 főt foglalkoztató AzarAb Industries vállalatnál dolgozott, ez a cég kőolaj-feldolgozóknak és erőműveknek készít nehézipari termékeket.

Az AzarAbot tavaly októberben privatizálták, és azóta szakszervezeti jelentések szerint jelentősen romlottak a munkakörülmények: a bérek gyakran késnek, vagy meg sem érkeznek, a munkabiztonság elhanyagolt. A most elítélt több tucat munkás azért demonstrált, mert az idén májusi és júniusi bérüket sem kapták meg a cégtől.

Az utóbbi években jelentős mennyiségű államilag tulajdonolt cég került köztulajdonból a rezsim bennfenteseinek kezébe. A helyi Iráni Fémmunkások és Gépészek Szakszervezete (UMMI) nyilatkozatban ítélte el a munkások üldözését, és a privatizációs folyamat résztvevőit „sikkasztóknak és bűnözőknek” titulálta:

„Az UMMI (…) az ország bármely szegletében élő elvtársainkkal egyetértésben felszólítja [az államot] az ország ipara privatizálásának befejezésére, és a munkások bérét visszatartó munkáltatók megbüntetésére.”

Az IndustriALL is felszólította az iráni kormányt a munkások, aktivisták és független szakszervezetek üldözésének leállítására.

A Mércén 2018-ban írt cikket egy iráni kollégánk a Haft Tapeh-i cukorgyári munkástanács alapításának kapcsán arról, hogy hogyan nyomják el Iránban a munkásosztályt, miközben a világ közvéleménye előtt inkább csak az iszlamizmus és a nacionalista külpolitika kerül terítékre az országgal kapcsolatban.

A Haft Tapeh-i üzem helyzete hasonló volt az AzarAB-éhoz:

„Az üzemet megfelelő gyakorlati tudással és képzettséggel nem rendelkező, viszont jó állami kapcsolatokkal rendelkező egyénekre bízták. Az egymás után érkező tulajdonosok masszív állami kölcsönök felvételére használták a gyárat, majd miután ezekhez hozzájutottak, leléptek, és otthagyták az egészet csődhelyzetben.”

Iránban a munkaszerződések több mint 90 százaléka ideiglenes, és négy millió felett van azon munkások száma, akiket semmiféle társadalombiztosítás nem véd.

(industriall-union.org)