Szeptembertől már nem áll a hallgatók rendelkezésre a Kerekes utcai kollégium, valamint mindenütt átmenetileg kétágyassá alakítják a szobákat, ezzel a két lépéssel pedig jelentősen csökken a kollégiumi férőhelyek száma – írta tegnap a 444.

A 700 fős Kerekes utcai kollégiumban négyszáz magyar hallgató számára eddig fenntartott hely esik ki. Az üresen fenntartott ágyakkal és a szobák három- és négyágyasról kétágyasra szűkítésével összességében az eddig elérhető férőhelyek (3208) száma 2000-nél is kevesebbre csökkenhet.

A kapacitáscsökkentésnek ugyanis része az is, hogy ágyak 2%-át járványügyi megfontolásból üresen hagyják, valamint az eddig jellemzően három- és négyágyas szobákat ideiglenesen kétágyassá alakítják át. A járványügyi elővigyázatossági intézkedések részeként gyakrabban fognak takarítani és fertőtleníteni, valamint korlátozzák a közös használatú helyiségekben tartózkodók számát is.

Az egyetem „rugalmas rendszert” akar kialakítani a lakhatás biztosítására, a hallgatókat részben kétágyas kollégiumi szobákban, részben (az e célra kialakított) lakhatástámogatási rendszer által „kiegészítő jelleggel” támogatott albérletekben szállásolnák el, továbbá ígéretük szerint jelentősen, nagyjából 1000 fősre bővítik az ELTE ingatlanpiaci szereplőkkel lekötött férőhelyeinek számát.

Az egyetem által biztosított lakhatási hozzájárulás havi 20-40 000 Ft lenne az őszi félévben, amennyiben szociális helyzetük nehézségeit már a kollégiumi felvételi eljárás során igazolták és kifejezetten a férőhelyek csökkenése miatt nem kaptak kollégiumi elhelyezést. Amennyiben rövid időn belül újból növekszik a kollégiumi szálláshely iránt érdeklődő hallgatók száma, a jelenlegi közlés szerint 2021. februártól ismét üzembe helyezik a jelenleg felújítás alatt lévő Kunigunda úti Kollégium B épületét.

A hírrel összefüggésben a Mérce a Hallgatói Szakszervezethez fordult. Mint írják,

„[ü]dvözöljük az ösztöndíj bevezetését, ugyanakkor ezáltal az ELTE nem vonhatja ki magát a hallgatók egészsége és biztonsága iránti felelőssége alól.”

A HASZ felhívta a figyelmet arra, hogy a budapesti lakáspiacon az egyetem által folyósítani tervezett 20-40 ezer forintért nem lehet szállást találni, valamint a tervezett támogatási rendszer a kaució megfizetésével kapcsolatban sem nyújt segítséget.

További problémát jelenthet, ha a lakhatási támogatást az egyéb ösztöndíjak szokásos kifizetési idejében, október elején vagy közepén folyósítják csak – ekkorra ugyanis a legtöbb albérletet már lefoglalják azok, akik megtehetik.

Nem tudni egyelőre azt sem, hogy az ingatlanpiaci szereplőkkel lekötött férőhelyek esetén kapnak-e felmentést a kaució fizetése alól a hallgatók, illetve a szervezet szerint ezek várhatóan a kollégiumi férőhelyek árainál drágábban lesznek igénybe vehetők.

A Hallgatói Szakszervezet alapvető szükségletnek tartja a hallgatók számára is megfizethető lakhatást, a jó minőségű és sokak számára könnyen hozzáférhető kollégiumi férőhelyet. A szervezet emiatt kéri, hogy ősszel is a kollégiumi férőhelyek eredeti kapacitásszámáig vegyenek fel hallgatókat, a kollégiumi helyről lecsúszók számára pedig a férőhely árával megegyező összeg ellenében biztosítson szállást az egyetem.

„Az alapvetően nagyon kevés kollégiumi férőhely további csökkenése, még ha csak ideiglenes is, elfogadhatatlan számunkra, mivel a tanulmányaikat épp csak megkezdő hallgatótársaink többsége így munkavállalásra kényszerül tanulmányai mellett, hogy fizetni tudja a kollégiumi díjakat vagy albérletek évről évre emelkedő költségeit.” – írják.

A Hallgatói Szakszervezet márciusban szolidáris lakhatást szervezett az akkor frissen bevezetett járványügyi veszélyhelyzet miatt a kollégiumokból kilakoltatott diákok számára. Az akkori tapasztalataik nyomán javasolják, hogy az egyetemek kifejezetten az ő segítésükre külön intézkedéseket dolgozzanak ki, hiszen rájuk különösen nagy veszélyt jelent a kollégiumi férőhelyek csökkenése vagy megszűnése. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a szociális alapon kiosztott kollégiumi férőhelyek számának csökkenése, a nem elegendő lakhatási támogatás fizetése a rosszabb anyagi háttérrel rendelkező hallgatók egyetemről való kiszorulásához és a hallgatók közötti egyenlőtlenségek növekedéséhez vezethet.