Frissítés, június 23.: június 22-i cikkünkben a Dunaferr neve eredetileg pontatlanul szerepelt, ahogyan a szabadságos bér elnevezése is. Azt is pontatlanul írtuk, hogy ennek a bérmegállapodás szerinti külön juttatásnak bármi köze lenne a távollét megváltásához. Azt is pontatlanul írtuk, hogy a Vasas DV szerint a munkavállalók sértettek volna törvényt, ott valójában a munkáltatóról volt szó.
A pontatlanságokért elnézést kérünk, azokat utólag javítottuk.
A Dunaferr DV Vasas Szakszervezeti Szövetség június 22-én közzétett, részletes tájékoztatója a helyzetről itt elérhető.
A dunaújvárosi Dunaferr nehézségekre hivatkozva nem tudja betartani a bérmegállapodásban ígért egyhavi szabadságos bér kifizetésére tett ígéretét – annak ellenére, hogy a koronavírus-válság alatt is folyamatosan tudtak termelni, írja a 24.hu.
A Dunaferr dolgozói minden év június 10-ig bezárólag, azalapbérrel együtt kapják meg a hatályos bérmegállapodás szerint az ennek összegéhez arányosított szabadságos bér plusz juttatásként minden dolgozónak jár.
Most viszont a kifizetetlen, fennamradó összeg egyeseknél akár egyhavi fizetésnek megfelelő összeget tehet ki és a dolgozó igénye szerint pénzben vagy SZÉP-kártya formájában is adhatja a gyár.
A kifizetéssel kapcsolatosan a gyár menedzsmentje az acélipari válságra hivatkozva halasztást kért, amelybe a dolgozók és a szakszervezet is beleegyezett, de mostanra kiderült, hogy ilyen feltételekkel sem tudják az összeget folyósítani.
A vasasok szerint ezzel kollektív szerződést sértett a munkáltató.
A lap információ szerint a cég vezetője, Jevgenyij Tankhilevics július 17-én értesítette a dolgozókat arról, hogy bár a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség nem fogadta el a cég által szabott feltételeket, a gyár mégis ahhoz ragaszkodik, hogy három részletben fizethessen: július 10-én, augusztus 10-én és augusztus 31-én. A cégvezetős szerint a Dunaferrnek jelentős nehézségeket okoz az évek óta tartó acélipari válság, amelyre ránehezített még a járvány okozta válság, a felvevőpiacok leállása, a megszakadt beszállítói kapcsolatok. „Hogy ez mit jelent, nem részletezte, viszont leveléből az is kiderült, hogy mindennek ellenére fenn tudták tartani a folyamatos termelést, ami nem kis bravúr lehetett”, írja a 24.
A dunaújvárosi gyárban működő vasasok alelnöke, Győri Gábor is megerősítette a lapnak, hogy náluk nem volt leállás.
Győri elmondása szerint a dolgozók bár elfogadták, hogy három részletben fizessék ki a szabadságpénzt, nagyon számítottak az összegre, ezért is kértek kompenzációként egyszeri, 20 ezer forintos juttatást. A kompenzációs kérés teljesítése a 4200, kollektív szerződés alá eső, saját dolgozóra mintegy 98 millió forintba kerülne, amelyre a szakszervezet szerint meg is van a fedezet, hiszen a Kohász és Vasas napok elmaradtak. A kompenzáció mellett még azt kérték, hogy júliustól két százalékkal mérséklődő szociális hozzájárul adóból egy százaléknyit fordítsanak alapbér fejlesztésére.
Minderről az a cégvezető véleménye, hogy a szakszervezet „teljesíthetetlen feltételeket” szabott.
Győri Gábor szerint a vasasokat egyébként nem értesítették hivatalosan arról, hogy beleegyezésük nélkül meghozták a döntést, mindössze csak a dolgozóknak írt levélből informálódhattak. Pedig ha a cégvezetés a szakszervezet beleegyezése nélkül módosítja a kollektív szerződést, az nem számít szabályosnak: az alelnök szerint ráadásul nem ez az első eset, hogy a cég bajba kerülésekor a menedzsment a dolgozóktól várja el, hogy áldozatot hozzanak.
„A dolgozóknak és a szakszervezetnek is elegük van abból, hogy bármilyen gazdasági probléma adódott az utóbbi tíz évben, a munkáltató csak egy lehetőséget látott, azt hogy a dolgozók mondjanak le valamiről, vagy halasszák el kollektív szerződésben is rögzített járandóságuk kifizetését”
-nyilatkozta Győri a 24-nek.
A szakszervezet készen áll arra, hogy minden törvényes eszközt megragadjon a dolgozói jogok védelme érdekében.
