Új honlapot hozott létre a főváros, hogy bevonják a várostervezésbe Budapest lakóit. A város fejlesztésének alapjaként a közös munkát nevezik meg, a tervek szerint ebben a különböző szektorok, szakági tematikus munkacsoportok és a városlakók működnének együtt.
„A stratégia (…) nem más, mint annak összegzése, hogy a kitűzött jövőkép elérése érdekében a következő 6-7 év alatt – a rendelkezésre álló erőforrások, lehetőségek és társadalmi igények figyelembevételével – milyen utat, milyen beavatkozásokat és eszközöket választunk, hogy azzal a lehető legjobb, legkívánatosabb eredményt értjük el – ha lehet, a leghatékonyabban” – írja a főváros most kiadott közleménye.
A hivatalosan Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) névre keresztelt várostervezési terv kialakításában bárki részt vehet, első körben kérdőíveket lehet kitölteni a projekt most indult weboldalán. Ezekben a városvezetés számos témáról, többek között közparkok kialakításáról, a tömegturizmus problémáinak kezeléséről és a Duna-partok szorosabban a fővároshoz kapcsolásáról kérdezi a nagyközönséget.
Budapest lakóinak ötleteit, véleményét és javaslatait már most várja a Fővárosi Önkrományzat a [email protected] email-címen.
Bár a konkrét beruházások megvalósulása a rendelkezésre álló fejlesztési források mennyiségétől függ, amit a vírushelyzet nyomán kialakuló gazdasági válság nagyban nehezít (éppen ma írtunk a Mércén a Lánchíd felújításának politikai-finanszírozási nehézségeiről),
az új városvezetés elkötelezett egy „élhető, zöld, versenyképes és szolidáris Budapest mellett, ahol a városlakók, civil és szakmai szervezetek is aktívan beleszólhatnak a városfejlesztés ügyeibe, és részt vehetnek a tervezési folyamatokban”.
A tervek szerint koordinátor irodákhoz fog befutni minden adat, ezek az irodák teremtenek kapcsolatot a projektek érintettjei között. Az érintettek aztán egy erre a célra létrehozott digitális térben és tematikus munkacsoportokban konzultálhatnak egymással, fogalmazhatják meg elvárásaikat és céljaikat a fejlesztésekkel kapcsolatban. Mindehhez a főváros az ún. Okos Város módszertant használja fel.
„Az okos város olyan település vagy településcsoport, amely természeti és épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint a területén elérhető szolgáltatások minőségét és gazdasági hatékonyságát korszerű és innovatív információtechnológiák alkalmazásával, fenntartható módon, lakosainak fokozott bevonásával fejleszti.” – írja a Lechner Tudásközpont az okos városokról létrehozott weboldalán.
Bár az új városvezetés sokban súrlódik a kormánnyal, úgy tűnik tehát, hogy városfejlesztési irányelvek, az okos városok kialakítása terén nincsen nagy politikai szakadék: a Budapest fejlesztéséhez használt módszertannak, az okos városok kialakításának éppen a Miniszterelnökség építészeti, építésügyi, ingatlan-nyilvántartási és térinformatikai szakmai háttérintézménye, a Lechner Tudásközpont hozott létre magyar weboldalt és tudásplatformot.
A jelenlegi bevonási terv, az állampolgári részvétel szorgalmazása a hosszabb távú városfejlesztési stratégiában nem azonos a már korábban bejelentett részvételi költségvetési keretösszeggel. Utóbbi egy kifejezetten 2020-ra szánt 1 milliárd forintos összeg, amely felhasználásának módjáról a január végi bejelentés szerint szintén a város lakói dönthetnek.
Korábban azt is megvizsgáltuk, hogy Budapest új költségvetését az októberi kampányígéretekhez (igazságosság, gondoskodás) hasonlítva számszerűen mennyiben változott Budapest politikája a Karácsony-adminisztrációval, erről írt cikkünk itt elérhető.
