Online tanévzáró sajtótájékoztatót tartott délelőtt a Pedagógusok Szakszervezete, ahol szó volt többek közt az online oktatásra való átállásról, a pedagógusok béreiről és az iskolaőrségről is.

Ahogy arról még januárban beszámoltunk, a PSZ sztrájkbizottságot alakított, miután a kormány egy 2019. decemberi törvénydömpinggel áttolt számos olyan tervet, amely a szakszervezetek szerint károsan érintette a tanárok érdekeit, követeléseiket pedig nem teljesítette.

A mai tájékoztatón Szabó Zsuzsa, a szakszervezet vezetője elmondta, a pedagógusok kizsigereltek, óriási munkaterhek mellett rendkívül keveset keresnek, ami a presztízsük zuhanásához vezet, ezért lépni fognak, a sztrájkbizottság működését csak felfüggesztették, de amint a járványhelyzet engedi, a bizottság folytatja tevékenységét.

Mivel a pedagógus bértábla a mai napig a 2014-es  minimálbérhez van kötve, a szakszervezeti vezető felidézte korábbi követelésüket, miszerint a pedagógusbérek vetítési alapja az aktuális minimálbér összege legyen már 2020-tól. Ez még mindig nem történt meg, de a 2021-es költségvetésben már mindenképpen elvárják ennek fedezetét.

Szintén nélkülözhetetlen a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak béremelése – mondta a szakszervezeti vezető.

Szabó Zsuzsa emellett felszólította a kormányt, hogy fejezze be az óraszámokkal összefüggő „csiki-csukit”, a fix óraszámokat heti 22 órában határozzák meg. Csökkenteni kell a munkaterheket, szükséges a pályakezdők kiemelt támogatása is a pálya presztízsének javítása érdekében – fűzte hozzá.

A kormány által beharangozott béremelésekkel kapcsolatban kiderült:

Az átlagosan 30 százalékosra ígért béremelés a hozzájuk érkezett jelzések szerint alig 25 százalékos, az ágazati szakmai bérpótlék pedig júliustól 10 százalékos béremelést jelent, ezzel azonban nem lehetnek elégedettek. A technikai dolgozóknál, a szakképzési centrumok többségében, átlagosan alig 4 százalékos bérfejlesztés valósult meg.

Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke emlékeztetett: mindenféle érdekegyeztetés nélkül terjesztették be és fogadta el a kormány az új szakképzési törvényt, emiatt az Alkotmánybírósághoz fordultak.

Totyik Tamás, a szakszervezet másik alelnöke értékelése szerint a digitális oktatás sikere nem az oktatási kormányzaton múlt: a pedagógusok és szülők erőfeszítésének köszönhető, hogy a rendszer nem omlott össze. Követeléseiket egy esetleges jövőbeni járványhelyzet esetére hét pontban foglalta össze.

Ezek között szerepel az ingyenes internet-hozzáférés az ország teljes területén, illetve a Nemzeti alaptanterv teljes újragondolása. Rugalmasabb tantervi, illetve valódi digitális tartalommal megtöltött szabályozásra van szükség, valamint intézményi felületek kialakítására még a nyáron – mondta. Hozzátette, távoktatási szakembereket kell alkalmazni az oktatási intézményekben, és a pedagógusok továbbképzését is meg kell valósítani.

Az iskolaőrséggel kapcsolatban azt mondta: az erőszak semmilyen formájának nincs helye az oktatási intézményekben, ugyanakkor a társadalom állapotát az iskola teljes mértékben leképezi, ez mutatkozik meg a belső feszültségekben. A kényszerítő eszközök – mint például a gumibot – alkalmazása azonban teljes mértékben elfogadhatatlan az oktatási intézményekben 12 éves gyerekekkel szemben – hangsúlyozta PSZ alelnöke.