Egy sor megszorítással sújtja a kormány az önkormányzatokat a járvány elleni védekezésre hivatkozva, ami a legtöbb települést nagyon nehéz helyzetbe hozta már most. A gépjárműadó és a teljesítményadó elvonása, a szeptemberig kitolt ingyenes parkolás és az idegenforgalmi adó csökkentése mind sokmilliárd forintot vesz ki az önkormányzatok zsebéből, mindezt pedig most egy újabb intézkedés követi: a cégeknek az idei év helyett csak a jövő évi adóbevallással együtt, májusban kell megfizetniük az idei évben esedékes helyi iparűzési adó teljes összegét – írja a Népszava.

A lapnak a Károli Gáspár Egyetem önkormányzatokkal foglalkozó kutatója, Kovács Róbert azt mondta, emiatt azok a nagyobb városoktól távol eső, belső periférián lévő kistelepülések vannak bajban, amelyek óvodát, bölcsődét, kulturális vagy más intézményt tartanak fenn. A szakértő szerint ma már az 1500 főnél nagyobb települések gazdálkodása is veszélybe kerülhet, ha év közben váratlanul elvonják tőlük a tervezett bevételeik egy részét, hiszen a működési kiadásaik nem csökkennek ezzel párhuzamosan.

Mivel a települések helyi adóbevételeinek 80 százalékát az iparűzési adó adja, Kovács szerint rugalmasabb hozzáállásra lenne szükség az önkormányzatok részéről, ami akár a lakosság megadóztatását is takarhatja.

A lap több városvezetőt is megkeresett, így kiderült például, hogy Szombathely idei költségvetésben 19,2 milliárd forintos működési bevétellel számoltak, ebből pedig – a tervek szerint – 9,9 milliárd forintot tett volna ki a iparűzési adó. A kormányzati intézkedések miatt eddig 450 millió forint esett ki, ezt az összeget részben a nem kötelező feladatok, a különböző tartalékok, maradványok felszabadításából tervezi összeszedni az önkormányzat. A lap úgy tudja, a városban jelenleg biztosított az önkormányzati dolgozók bérének kifizetése, azonban az iparűzési adóbevétel csúszása jelentősen befolyásolhatja a pénzügyi egyensúlyt.

A zalai Salomváron Kungli József polgármester elmondása szerint a gépjárműadó teljes elvonása épp azt az egymillió forintot vette ki a zsebükből, amivel szabadon gazdálkodhattak volna.

Ám ha nem kapják meg a betervezett iparűzési adót, ők is veszélybe kerülnek, elképzelhető, hogy nem tudják fizetni a polgármesteri hivatalban dolgozók bérét.

Némileg optimistábban nyilatkozott Mikula Lajos, a Fejér megyei Aba vezetője, aki szerint a kormány a múlt év végén is kisegítette őket a bajból, miután kiderült, hogy az előző képviselő-testület negyedmilliárdos hiányt hagyott maga mögött, ami a 4500 lelkes kisváros éves költségvetésének negyede.

A polgármester szerint ugyan sokat ront a helyzetükön az elvonás-csomag, de abban bízik, hogy ősszel a kormány bejelenti a konszolidációt, mert „az nem lehet cél, hogy az önkormányzatok tönkremenjenek”.

A Népszava úgy tudja, bizonytalanság uralkodik a nagyvárosokban is, még ha ott más bevételi és kiadási méretekkel kell is számolni: Dunaújváros például 1,5 milliárdos hitelt örökölt a korábbi, kormánypárti vezetéstől, bizonytalan lett az iparűzési adó, de abban biztosak, hogy a béreket hitelfelvétel nélkül is ki tudják fizetni.

A lapnak sikerült megszólaltatnia Cser-Palkovics Andrást, Székesfehérvár kormánypárti polgármesterét is, aki szerint a város eddig 7,5 milliárd forintos bevételkieséssel számol, de várhatóan csak szeptemberben-októberben látják pontosan az idei költségvetési év alakulását. Az viszont már biztos, hogy a béren kívüli juttatásokat és a jutalmakat nem tudják kifizetni az önkormányzat dolgozóinak.

Ahogy arról tegnap beszámoltunk, a kormányzati intézkedések ellen közös nyilatkozattal tiltakoznak a kistelepülések.

Szerintük

„a kistelepülések gazdaságilag kiszolgáltatottak, minden forint, amit a kormány a járvány miatti szükséges takarékosságra hivatkozva elvon tőlük, csorbítja az önkormányzatiságot és veszélyezteti az önkormányzatok működését. Pedig ezek a települések élen jártak a koronavírussal szembeni védekezésben.”

A városvezetők szerint miközben a kormány egyik kezével szórja a pénzt – hiszen éppen 20 milliárd forint értékben készülnek beszerezni irodabútorokat –, a másikkal ellehetetleníti, padlóra küldi a települések vezetését. A Baloldali Önkormányzati Közösség ezért arra kéri a kormányt, hogy „ne hagyja magára a kistelepülési önkormányzatokat és ezeken a településeken élő embereket”.

A kormánypárti politikusok viszont rendre elutasítják azt a vádat, miszerint a kormány igazságtalan mértékben vonna el forrásokat az önkormányzatoktól, mivel szerintük azok nem leválasztható részei a magyar államnak, így nekik is ki kell venniük a részüket a védekezésből.

Orbán Viktor legutóbb azt mondta: „Pénz csak akkor van, ha összefogás is van.” Szerinte „semmi oka” annak a hangvételnek, amit most önkormányzati szereplők részéről tapasztalni lehet, ő inkább az új költségvetés körüli lobbitevékenység részének látja a felháborodást.