Habár a Kispesten januárban felállított antikorrupciós bizottság nem tudta kivizsgálni a kerületi korrupciós gyanúkat a veszélyhelyzet miatt, hétfőn mégis megjelent egy antikorrupciós vizsgálati jelentés az önkormányzat weboldalán. Ebben a dokumentumban a polgármesteri hivatal saját belső vizsgálata található, amely megállapította – lényegében saját magát felmentve -,  hogy sem az önkormányzat, sem pedig a polgármesteri hivatal esetében nem állnak meg azok a korrupciós vádak, amelyek a tavaly őszi önkormányzati választási kampányban merültek fel a feltételezhetően Lackner Csabáról, a kerület korábbi MSZP-s képviselőjéről készült videofelvétel kapcsán. A nemrég mandátumát vesztett antikorrupciós bizottság elnöke szerint a frissen közzétett jelentés azonban egyáltalán nem ad választ a legfontosabb kérdésekre.

A jelentés kitér az önkormányzati bérlakások értékesítésére 2014 és 2020 között, valamint más önkormányzati ingatlan-adásvételekre és felújításokra. A belső vizsgálat sem a videofelvételen elhangzott mondatok alapján gyanúba keveredett ingatlanértékesítések, sem a bérlakás-gazdálkodás, vagy a vállalkozásba adott feladatok elvégzése esetén nem talált szabálytalanságra vagy bűncselekményre utaló dokumentumokat.

„A […] vizsgálatok és dokumentumok alapján kijelenthető, hogy Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata és annak Polgármesteri Hivatala a kérdéses ügyekben alapvetően a vonatkozó jogszabályok betartásával járt el. A vizsgálat sem az ingatlanok értékesítése esetében, sem a bérlakásgazdálkodásnál, vagy a vállalkozásba adott feladatok elvégzése során nem talált szabálytalanságra vagy bűncselekményre utaló dokumentumokat”

– áll a dokumentumban.

Csupán annyi kritikát fogalmaz meg a jelentés a vizsgált ügyekkel kapcsolatban:

„Bizonyos esetekben megállapítható,hogy az előkészítő folyamatok átláthatóságán és hatékonyságán lehet javítani.”

A kérdéses ügyeknek a vizsgálatára tett volna kísérletet az a közgyűlés által januárban felállított Antikorrupciós Vizsgáló- és Tényfeltáróbizottság (AKTV), amelynek mandátumát – mint azt pénteken megírtuk – Gajda Péter, Kispest  polgármestere nem hosszabbította meg, miután a veszélyhelyzetben érvényes jogszabályok miatt egyedül dönthetett a kérdésben.

A bizottság LMP-s elnöke, Ferenczi István önkormányzati képviselő kérdésünkre elmondta, a  veszélyhelyzet előtti utolsó ülésen két adatkéréssel fordult az AKTV a polgármesteri hivatalhoz: az építőipari jellegű fejlesztéseknek, beruházásoknak a listáját kérték ki konkrét paraméterekkel az elmúlt tíz évre visszamenőleg, emellett az ingatlanok adásvételi katasztarére is kíváncsiak voltak ugyancsak az elmúlt tíz esztendőre nézve, ám ezeket a bizottság egyáltalán nem kapta meg.

Ferenczi azt is megjegyezte: kicsit azt a látszatot kelti a most kiadott jelentés címe („Összefoglaló jelentés antikorrupciós és tényfeltáró vizsgálatról” – a szerk.), mintha a vizsgálat az antikorrupciós bizottság munkáján alapulna.

Bár bizonyos, a bizottság és sajtó által is felvetett kérdéseket tárgyal ez a jelentés is, a vizsgálatot azonban a polgármesteri hivatal munkatársai végezték el – tette hozzá az LMP-s politikus.

Ferenczi szerint a hivatal munkatársai olyan adatokból dolgozhattak, amelyekhez a bizottság nem férhetett hozzá. Mint mondta, azt lenne a legfontosabb tudni, hogy a kispesti önkormányzati ingatlanok mikor és kikhez vándoroltak. Ennek az oknyomozó munkának a kiindulópontja lehetett volna az az adattömeg, amelyet az antikorrupciós bizottság kikért, de ezek hiányában nem lehet elvégezni egy alapos vizsgálatot.

A polgármesteri hivatal által frissen nyilvánosságra hozott jelentésben nincs átfogó kép az elmúlt 10 év önkormányzati ingatlan-adásvételeiről, és nem szerepelnek benne az azokról szóló alapvető információk sem, hanem csak egyes ingatlanokról állapítják meg, hogy „minden szabályosan történt”.

– magyarázta a mandátumát vesztett bizottság elnöke.

Megerestük az ügyben Paróczai Anikót, a Momentum helyi képviselőjét is, aki úgy fogalmazott:  sajnálatosnak tartja, hogy a polgármesteri hivatal az antikorrupciós bizottság munkájának befagyasztása után adta ki a jelentést, másrészt pedig ha egy ilyen, a jelentésben olvasható folyamatleírást akart a testület elé terjeszteni, akkor szomorú, hogy ilyen sok időre volt szüksége hozzá.

Gajda Péter a Mércének pénteken azt nyilatkozta a bizottság mandátumának megszüntetéséről, hogy egyszerű jogi formaság volt, hogy egy személyben döntött a bizottság megszüntetése ellen, amellyel egyébként a közgyűlés többsége egyetértett. Hozzátette azt is: az összes többi önkormányzati bizottság „megtalálta a módját annak”, hogy ülésezzen járványhelyzetben is, csak az LMP-s képviselő, Ferenczi István által vezetett AKTV nem.

Ferenczi István ezzel kapcsolatban még szombaton közleményt juttatott el a Mércéhez, amelyben azt írta: Gajda valótlanul állítja, hogy a Bizottság nem ülésezett, ugyanis a veszélyhelyzet idején egyik bizottság sem tartott ülést.

Az LMP-s képviselő hozzátette:

„a polgármester mindeközben látványosan hallgat arról, hogy az Antikorrupciós Bizottság által még márciusban kért adatokat nem adta ki.”

Az üggyel kapcsolatban Soproni Tamás, Budapest VI. kerületének momentumos polgármestere az Azonnalinak azt mondta egy szombaton megjelent interjúban, hogy a DK és a Párbeszéd is támogatta a bizottság megszüntetését. Hozzátette, a Momentum helyi képviselőjével, Paróczai Anikóval teljes összhangban úgy vélik, hogy a bizottság munkájának feltételeit továbbra is biztosítani kellene ahhoz, hogy hitelesen sikerüljön felmérni az esetleges visszaéléseket. Soproni azt is megjegyezte az interjúban, hogy szerinte a Transparency International (TI) antikorrupciós civil szervezetet kellene bevonni az ügyek átvilágításába.

A hétfőn kiadott kispesti jelentés végén már tényként szerepel az, hogy Gajda Péter június 4-én együttműködési ajánlattal kereste meg levélben a Transparency-t, hogy segítsen az önkormányzat intézményeinek és gazdasági társaságainak működésének átláthatóbbá tételében. Ezt az információt Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója is megerősítette a Mércének, igaz, hozzátette azt is: a levélben – amelyre hamarosan hivatalos úton válaszolni fognak – a kívánt együttműködéssel kapcsolatban konkrétumok nem szerepeltek.