Újabb részleteket közölt az iskolaőrség felállításával kapcsolatban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár, amelyek a Magyar Nemzet weboldalán jelentek meg. A hírlapnak adott nyilatkozatból számos új információ derül ki:
- Nem kötelező a rendőri előképzettség az iskolaőri munka betöltéséhez. Habár elsősorban volt rendőrökre, például korkedvezményes nyugdíjasokra számítanak, bekapcsolódhatnak bármely más, középfokú végzettséggel rendelkező, civil foglalkozást végzők is.
- A leendő iskolaőröknek várhatóan augusztusban tartanak képzést, ami mindössze néhány hetes lesz. A tanfolyamon rendészeti, pedagógiai és pszichológiai ismereteket is oktatnak majd.
- Ahhoz, hogy valaki munkába állhasson, vizsgát kell tennie a képzés végén.
Maruzsa úgy fogalmazott, az iskolaőr „több mint egy portás, de kevesebb, mint egy rendőr”. Hangsúlyozta: kizárólag az iskola területén történő rendbontások esetén avatkozhatnak be, de nemcsak akkor, ha valamelyik diák pedagógust bántalmaz, hanem akkor is, ha a tanulók esetleg egymással verekszenek, illetve egy erőszakos szülő lép fel agresszíven egy tanulóval vagy nevelővel szemben.
„A felkészítő képzésen például intézményvezetők is jelen lesznek, elmondják, hogy miben várnak segítséget a leendő őröktől, megismertetik őket az iskolák működésével. Fontos lehet, hogy egy iskolaőr tudja, vannak-e az adott intézményben sajátos nevelési igényű, illetve problémás, agresszív gyerekek” – mondta el Maruzsa a Magyar Nemzetnek.
Hozzátette, az iskolaőrök munkáltatója a rendőrség lesz, a rendőri állomány részeként fognak szolgálatot teljesíteni az oktatási intézmények területén. Ahogy az már a keddi parlamenti vitán is elhangzott, szükség esetén bilincset, gázsprayt és gumibotot is bevethetnek. Az Emmi jelenleg úgy látja, körülbelül 500 helyszínen lesz szükség iskolaőrökre, de ez év közben még változhat.
Az államtitkár ezen kívül megjegyezte azt is, hogy az iskolai erőszak megelőzéséért számos mentálhigiénés programot és konfliktuskezelési foglalkozást, továbbképzést is indítanak, csak mivel ezekhez nem szükséges törvénymódosítás, „nem kapnak akkora hírverést”.
Maruzsa ezen kívül arról is beszélt, hogy szükséges a büntethetőség korhatárának leszállítása, ugyanis sok esetben 12-13 éves gyerekek az erőszakos tettek elkövetői.
Hozzátette, az elrettentést szolgálja az az intézkedés is, amely szerint 1 évig felfüggeszthető a családi pótlék azok után a gyerekek után, akiket a bíróság erőszak miatt ítél el.
„Ez a juttatás a tanulást támogatja, márpedig ha valaki az iskolában töltött idejében nem tanul, hanem erőszakos viselkedésével rontja a közösség egészének a teljesítményét, akkor ezt a viselkedést nem szükséges a társadalomnak támogatnia” – szögezte le Maruzsa Zoltán.
A Mércén többször foglalkoztunk már azzal, miért nem megoldás az iskolaőrség felállítása az erőszak hatékony kezelésének érdekében. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint az iskolai erőszak sokkal összetettebb kérdés annál, minthogy kizárólag a rendfenntartás eszközével és a büntethetőség kiterjesztésével adjon rá választ egy felelős oktatásirányítás. A PDSZ úgy véli, ez nem több tüneti kezelésnél, ami elképzelhető, hogy rövidtávon, néhány esetben valóban megoldást nyújt majd, ugyanakkor emellé muszáj lenne a problémák megelőzésre is tervet kidolgozni.
A Hintalovon Alapítvány munkatársai pedig arra mutattak rá cikkükben, hogy ha gyermekjogokról beszélünk, akkor az egyik legfontosabb szabály, hogy minden gyereket megillet az erőszakmentes gyermekkor. Ráadásul a kriminológia egyik alapvetése is az, hogy önmagában nem az tart valakit vissza egy szabályszegéstől, hogy súlyos büntetést kap majd érte.
